Kovács Eleonóra (szerk.): Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából - Forrásaink a reformációról (Budapest, 2018)
II. Protestánsok Baranya megyében 1848 És 1944 között
796/1925. sz. véghatározatával, illetve 5091/alisp. 1925. sz. véghatározatommal már elbíráltatott, és amely gyülekezeteit Szalancsanin Márton házánál jelentette be, s melynek képviseletében Gamauf Pál járt el. Amennyiben ezen két ügy érdekeltsége azonos lenne, szíveskedjék kinyomozni és megállapítani, hogy mi alapon nevezik magukat ezen érdekeltek egyik esetben nazarénusoknak, a másik esetben pedig met- hodistának? Szíveskedjék egyben az ezen ügyben érdekelt személyek általános magatartására vonatkozólag minden zaklatás gondos elkerülése mellett, bizalmas módon a lehető részletesen tájékozódni, és hozzám mielőbb kimerítő jelentést tenni. II. Főszolgabíró Úrnak! Mohács Értesülésem szerint Borjád községben Marquard Ede, felszentelt methodista prédikátor működik.439 Felhívom, hogy szíveskedjék nevezett egyéniségére, általános magatartására stb. vonatkozólag bizalmas módon tájékozódni és hozzám részletes jelentést tenni. Felhívom továbbá, hogy a f. évi január 7-ről 16086/alisp. 1924. szám alatt kelt ren- deletem kapcsán közölt 14700/VII. rés. 1924. sz. BM rendeletben foglaltakat figyelembe véve, szíveskedjék egyben a methodistáknak járása területén tapasztalt eddig működéséről is részletesen leszámolni.440 925. III. 30. Jelzet: MNL BaML IV. 410. a. 33/1938. Eredeti kézzel írt fogalmazvány. 439 A mohácsi járásban lévő Borjádon a Püspöki Metodista Egyháznak Marguard Ede felszentelt prédikátor vezetésével működött gyülekezete. A borjádi metodista gyülekezet létszámát 1926-ban 30 főre becsülték. A mohácsi főszolgabíró jelentése nem maradt fenn, ezért róluk nincs több adat. 440 Később a 3100/VII. rés. 1926. B.M. rendelet a metodistákkal kivételt tett és lehetővé tette az összejöveteleik tartását, hivatkozva tanaik evangéliumi szellemére és az USA-ban való népszerűségére: „Végül a »püspöki methodita egyház«-nak nevezett törvényesen el nem ismert vallásfelekezetre vonatkozólag - figyelemmel tanainak evangéliumi szellemére és külföldi elterjedtségéhez fűződő külpolitikai jelentőségére - nincs észrevételem az ellen, hogy annak egyes helyeken visszatérő időben tartott összejöveteleit az elsőfokú hatóságok nem esetenként, hanem sorozatosan engedélyezzék. A közigazgatási és rendőrhatóságok azonban e szekta működését is kísérjék éber figyelemmel és oly esetekben, midőn törvénybe, államérdekbe vagy közerkölcsiségbe ütköző cselekmények gyanúja merül fel, illetve a 14700/1924. rés. számú rendeletemben körvonalazott káros működés volna észlelhető, a bejelentések tudomásulvételét tagadják meg, illetőleg a hatósági ellenőrzést szigorítsák.” 151
