Kovács Eleonóra (szerk.): Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából - Forrásaink a reformációról (Budapest, 2018)
BEVEZETŐ
tűzifa, állattartás), a lelkészek meghívásáról, a bűnösök megbüntetéséről, a lelkészek nemesítéséről és a lakosság apró-cseprő ügyeiről. A templom- és iskolaépítés fejezet a kötet egyik legszemléletesebb fejezete. A források részletesen tárgyalják az építőanyagok (kő, fa, tégla), telek megszerzésének rögös útját és a legaprólékosabb kérdéseket is. Az 1848 és 1944 közötti időszak a polgárosodás kora Magyarországon. Az 1848- 1849-i forradalom és szabadságharc, a neoabszolutizmus, a dualizmus, az első világháború és a forradalmak kora, a Horthy-korszak meghatározta a protestáns egyházak helyzetét. Kötetünkben nem foglalkozunk közvetlenül a sorsfordító eseményekkel, a közölt források inkább a protestáns egyházak életéről szólnak. A levéltári hivatalos iratokban az egyházak mindennapi élete kevéssé jelenik meg, főként az egyházak közigazgatáshoz kerülő ügyei találhatók meg itt. A teljesség igénye nélkül ilyenek például: a lelkészek politikai megbízhatóságára, természetbeni járandóságára (illetményföld, rét), államsegélyére, a hitoktatására; a temetőre, az egyesületek alapítására, a templom és a papiak építésére, bővítésére, felújítására, a vallásos lapok engedélyezésére, az állami támogatásra, az egykére és a földkérdésre, a vegyes házasságra és a hitélet nehézségeire vonatkozó források. Az 1848 és 1944 közötti fejezetben külön találhatók a reformátusokkal, az evangélikusokkal és a protestáns kisegyházakkal (nazarénusok, baptisták, metodisták) foglalkozó források. A baranyai evangélikusok többsége német anyanyelvű volt és szórványokban élte le életét, ez a közölt forrásokban is tükröződik. A protestáns jellegű kisegyházak jelentkezése aggodalommal töltötte el a köz- igazgatást, amit a közölt dokumentumok is igazolnak. Közülük 1905-ben a baptisták törvényesen elismert felekezetté váltak. A helyi közigazgatás a kisegyházakra, mint szektákra tekintett és a gyakorlatban nem igazán tudott különbséget tenni köztük. 1848 és 1948 között az elemi iskolák többsége felekezeti jellegű volt, ezért kapott önálló fejezetet a protestáns iskolaügy. A falusi elemi iskolákról kevés, ám rendkívül jellemző forrás kapott helyet a kötetben. Egy illemtan vers, tanmenet, illetve tanítói díjlevél sokat elárul a korról. A baranyai reformátusok számára nagyon fontos volt az elemi szintnél magasabb oktatás, így például a református polgári leányiskola. 1945 után a tanítók és lelkészek igazolása még reménnyel tölthette el az egyházakat. Erre rácáfolt az iskolák 1948. évi államosítása. Az iskolaállamosítási iratok nemcsak magát az átvételt írják le, hanem hűen beszámolnak száz év fejlődéséről is. Pécs kultikus gyára volt az Angster Orgona- és Harmóniagyár. Az Angster gyár az egész történelmi Magyarország protestáns templomait ellátta orgonákkal, Pécstől - Marosvásárhelyen, Nagybarátfalun, Debrecenen, Mikóházán, Kecskeméten át - Budapestig. A gyár gondoskodása nemcsak az orgonakészítésre és javításra, hanem az iskolások látogatására és a propagandára is kiterjedt. Ezzel a fejezettel a forráskötet túllépett a szűk megyehatárokon. u
