Kovács Eleonóra (szerk.): Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából - Forrásaink a reformációról (Budapest, 2018)
II. Protestánsok Baranya megyében 1848 És 1944 között
I. sz. téglagyár A községtől 2 km-nyire. Épült 1911. évben. Azelőtt mész- és téglaégető kemence állott a helyén, de ezen üzemeknél alig volt 2-3 munkás. A családfő és családtagok száma 68, ebből 66 magyar és 2 német. Foglakozásra nézve valamennyien téglagyári munkások és 11 közülük református. II. sz. téglagyár A községtől 5 km-nyire. Épült 1911-ben, azelőtt igen kevés munkáslakással bíró téglaégető kemence volt. A családfő és családtagok száma 34, valamennyien magyarok. Foglalkozásra nézve téglagyári munkások. Zománcgyár A községtől 5 km-nyire, Bonyhád községgel egybeépülve. Épült 1909-ben. Eleinte dominó, később zománcgyár, de a háború és az azt követő forradalmak alatt és után jóformán állt az üzem. Csak 1924 után fokozódott az üzem menete. 1909. év előtt egy-két gazdasági épület állott a mostani gyár területén és mezőgazdasági művelés alatt állott az egész terület. A családfő és családtagok száma 28, ebből 1 magyar és 17 német. Keresztkorcsma A községtől 5 km-nyire, Bonyháddal egybeépült külterület. A családfő és családtagok száma 19, ebből 4 magyar és 15 német. Hidas Újtelep A községtől 5 km-nyire. Bonyháddal egybeépülve. Az 1929. évben kezdődtek meg az építkezések, többnyire Bonyhádon alkalmazott és onnan származó családok települtek le. A családfő és családtagok száma 65, ebből 35 magyar és 30 német. A magyar anyanyelvű lakosság összesítése:343 Belterület 59 ebből ref.: 11 I. Téglagyár 66 ebből ref.: 11 II. Téglagyár 34 Vasútállomás 36 ebből ref.: 4 Zománcgyár 11 Hidas Újtelep 35 Keresztkorcsma 4 Összesen: 245 26 A földdel, illetve ingatlannal rendelkező ref. magyarság tehát a községből teljesen eltűnt, s helyét a németek foglalták el. S hogy mégis vannak magyarok, annak a magyarázatát az időközben létesült ipartelepek, kibővített vasúti állomás adják. Ez a 343 Az írógépes macskakörmös („) szóismétlést a forrásközlésben beírtuk. 113
