Kovács Eleonóra (szerk.): Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából - Forrásaink a reformációról (Budapest, 2018)
II. Protestánsok Baranya megyében 1848 És 1944 között
részen főleg szőlőműveléssel foglalkozott a lakosság és a filoxéra pusztítása után az 1894. év körül adják el házukat és birtokukat, és elköltöznek. Ezt a körülményt igazolják egyébként ebben az időben nagy számban készült adás-vevési szerződések is. A magyar református őslakosság ezzel megszűnt Hidas községben, és hogy a statisztika mégis 242 magyart tüntet fel, annak pontos megállapítása végett a m. hó folyamán összeírattam a legnagyobb pontossággal a magyar lakosságot és annak eredményét van szerencsém a következőkben előterjeszteni: Hidas község belterülete:™2 Körjegyzői hivatal tisztviselői 9 lélek Evangélikus papiakban 6 lélek Református iskolában (a német ref. iskola magyar tanítója) 1 lélek Evangélikus iskolák 5 lélek Csendőrség 11 lélek Szabó Pál, 28. hsz. 4 lélek Papp János, 144. hsz. 5 lélek Walter Áron (izr.) 2 lélek Id. Loosz Jakabné szül. Szabó Katalin 1 lélek Simonits Lajos, 117. hsz. 7 lélek Szokodi Gyula 2 lélek Gömör és tsai 4 lélek Posta 1 lélek Mendl Menyhértné szül. Rákóczy Magdolna 1 lélek Összesen: 59 lélek Ebből református Körjegyzői hivatal tisztviselői közül 2 lélek Református lelkész, illetve tanító 1 lélek Csendőrség 4 lélek Papp János, 144. hsz. 4 lélek Összesen: 11 lélek Hidas község külterülete: Vasútállomás A községtől 2 km-nyire. Épült 1874-ben, amikor is a jelenlegi főnöklakás volt az állomás elöljáróság épülete. Az új állomás épült 1911-ben. A családfő és családtagok száma 40, ebből 36 magyar és 4 német. A magyarok közül 4 református. 342 Az írógépes macskakörmök („) helyett a lélek szót megismételtük. 112
