Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 401 pécsi püspöksége alatt is folytonosan János pártján állott Brodarics. így az 1533-iki pozsonyi értekezleten János részéről vett abban részt ;x) 1534- ben a béke létesítése iránt nem egyszer ment Bécsbe. Következő évben Brodarics Rómába ment, hogy a pápánál püspökségében való megerősítését elnyerhesse, a mit bizonynyal el is nyert, mert Rómából keltezett levelében már úgy irta alá magát: „Episc. Quinque-ecclesiensis“,2) mi bizonynyal nem történik, ha akkor Brodarics valóságos pécsi püspök nem lett volna. Végre, úgy látszik, czélját érte Suiyok György a pécsi püspökséggel, mikor Brodarics a váczit nyerte el, de csak rövid ideig élvezhette azt, ezért mondja Pécsett, 1537. évi november 19-én kelt végrendeletében, hogy bár kétszer volt pécsi püspök, világi javakat nem szerezhetett az idő rövidsége miatt s mert katonákat kellett tartania.3) János király különben, hogy Sulyok Györgyöt hosszabb várakozásáért kárpótolja, más úton szolgált elégtétellel. 1537-ben neki s testvérei, István és Balázs részére tetemes adományt tett; kaptak ugyanis Fehérmegyében nyolcz községet, melyekbe be is vezették őket. 4) Maga János király a XVI. század harminczas éveiben többször s valószínűleg huzamösb ideig tartózkodott Pécsett. így Dévay Mátyásnak Bebek Imréhez 1535. évi május 16-án irt levelében olvassuk, hogy mikor a király ezelőtt négy évvel Pécsre utazott, visszajövet Bebek néhány napig Budán tartózkodott.5) E szerént János király 1531-ben lehetett Pécsett. Corsinus András florenczit és társát Cosalius Jánost, Ferdinánd király emberei 1535-ben Német-Újváron, mint János embereit s titkos követeit elfogták és vállalóra vették. E vallomásokból kitűnik, hogy Corsinus Lasky Jeromossal, mint János király követjével, elsőben a franczia királynál pénz-segélyt kértek János számára, de Laskynak nem volt megbízása a pénzt fölvenni s így az Ígért húszezer forintból csak ötezer forintot kapott. Második ügy, Lasky vallomása szerént, a király házassági terve volt a navarrai király nővérével, kit neki meg is Ígértek. Ezzel Corsinus Portugáliába, Lasky pedig Konstantinápolyba távozott. E megbízások valótlanságát a franczia királynak Krakkóba küldött követe hírül hozván, János kénytelen volt, Corsinust újra a Iranczia királyhoz küldeni, ki újabb üzenetekkel jővén vissza ; János királylyal 1535. évi augusztusban Pécsett találkozott s itt volt a zágrábi püspök is. Corsinus itt Lasky összes cselszövényeit elmondta Jánosnak, ki igen restellette a dolgot. Újra elküldte Corsinust, hogy mentse ki őt a franczia király előtt a pénz és házassági kérdésre nézve s hasson a pápára, küldene követeket a császárhoz az egyetértés létesítése végett.B) Ebből látható, hogy János király többször tartózkodott Pécsett s itt fontos politikai ügyeket végzett. Sulyok György végrendeletéből azt vélhetjük, hogy 1537. év vége felé halt meg Pécsett. A végrendeletet Kun Géza gróf marosnémeti levél') Szalay IV. 148. — -) .Oláh Mih. lev. 575. — 8) Kun Géza, m.-németi levéltár. — 4J Koller V. 281. — ») Lampe II. 75. — «; M. T. Okit. I. 2(15.
