Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
400 a mohácsi vésztől György tehát ismét visszatért János pártjára, annál inkább, mert ismerte a hatalmas pártfogást, melyben Szulejmán azt részesítette, ismerte annak békülékeny természetét és Várday Pál esetét, ki büntetésre s nem az érseki székre lett volna érdemes. 1531. évi márezius 6-án Babócsán (Somogymegye) az ország nagyjai pártkülönbség nélkül értekezletet tartottak, mikép lehetne az ország Ínségén segíteni? Ez értekezleten Sulyok György is részt vett János király részéről, de czélját még sem érhette el, mert János királynak sokkal inkább megingott hite, hogy magát erre elhatározhatta volna. A pécsi püspökség kormányzata ez időben Brodarics István szerémi püspök kezébe került, ki ugyan megtartotta a keveset jövedelmező szerémi püspökséget, a pécsit azonban valószínűleg testvére, Brodarics Mátyás kezelte, ki Pécsett lakott. Igazolni látszik ezt ama levél, melyben jelenti püspök-testvérének, hogy a Ferdinándhoz átpártolt Kápolnay Ferencz, Pécs közelében a káptalani birtokokon garázdálkodik, ott néhány száz lovat táplál s miután nejét Mármarosba akarta küldeni, biztosítékot kért tőle, de ezt megtagadta.l) Brodaricsról fönmaradt okmányok azt igazolják, hogy ő csak kezdetben ragaszkodott Ferdinándhoz ; az 1526. évi november 5-iki ülésre Ferdinánd és Mária, II. Lajos özvegye, küldték őt ; azonban nagyhamar János pártjára állt, mert már 1527-ben elhagyta Ferdinándot s Dévényről 1527. évi márezius 18-ról kelt levelében kilépését indokolta.i) * 3) Igazolják ezt egyéb elszórt levelezései is.3) Mind a dévényi okirat, mind egyéb iratok azt is bizonyítják, hogy e pártállása mellett folyton a felek kibé- kítésére s a viszályok megszüntetésére törekedett s e tekintetben az akkori politikai téren majd egészen elszigetelten állott.4) Tévednek tehát azok, kik azt hiszik, hogy mikor Sulyok György János pártjára állt, Brodarics, Ferdinándtól kapta volna a pécsi püspökség commendaturáját s tévednek azok, kik e részben a Koller által közölt s) amaz okmányra hivatkoznak, mely szerént Ferdinánd király Persurics Jánost, Brodarics, mint a pécsi püspökség commendatáriusa útján, nevezi ki pozsegai kanonokká, mintha Brodarics, Ferdinándtól kapta volna a commendaturát. Már Koller kimutatja, hogy ez okmány hamis, vagy hamisított. 6) Brodaricsot pécsi püspökké János nevezte ki, még pedig 1535-ben, mert bár testvére a hozzá irt levélben ez évben szerémi püspöknek Írja, de ugyanaz évben maga magát episcopus sirmiensis et postulatus Quinque- ecclesiensis-nek Írja alá. 7) Verancsics Mihály (Antal testvére) őt határo- . zottan pécsi püspöknek nevezi, s) Mikor pedig váczi püspök lett 1537-ben, Bembus Péter így üdvözli őt Bataviából : „Nekem tetszett az újabb változás, hogy az öt templomot az egy váczival cserélted föl.“ (A me piaque la mutatione che faceste dalle cinque all una chiesa vaciense.) De két évi i) Koller V. 230. — 2) Századok 1877. 58. lap. — 3) Koller V. 225, 226. lap. — 4) E jeles és jellemes férfiú életrajzát s tevékenységét tüzetesen megírta Székely Samu (Tört. Tár 1888. évf.) — ®) Y. 227. — 6) Koller V. 90. — 7) Brüsstlc Recensio, I. 309, 310. — 8) Mon. Hung. II. 41.
