Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
602 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Mielőtt Pécs város követei elmentek volna, gyűlést tartottak a teendők megbeszélése végett, hol Stőhr János előadta, miszerént utolsó követségében Pozsonyban és Bécsben látta azt, hogy Szabadka követei, kik ugyancsak városuk fölszabadításán dolgoztak, 5000 forintot vittek magukkal, melylyel a befolyásos urakat bő discretio (jutalmazás) által a maguk részére hódították. Pécs is elhatározta, hogy így járnak el, abba a belső s külső tanács egyhangúlag beleegyezett s a pénztár üres lévén, a követek „albákat“ kaptak, hogy a pénzt bárhol kölcsön vehessék. A dolog nem maradhatott titokban. A Pécs érdekeit soha nem pártoló pécsi nemesség a november 5-iki vármegyei gyűlésen tiltakozott ez eljárás ellen, miután a pénz, ha a város föl nem szabadul, el nem számolható és a követektől, Stőhrnek úgyszólván semmi vagyona, Lajerez kiskereskedése pedig tetemes adósságokkal terhelt lévén, be nem hajtható. Ugyanakkor néhány más pécsi lakos ugyané tárgyban adott be panaszt és kérvényt. Hogy a város fölszabadítható legyen, szükséges volt, hogy a 62.888 irt SOY* krra rugó megállapított váltságot már előre lefizessék. A püspöki szék akkor üresedésben lévén, Pécs városa ez összeget a káptalan kezeibe tette le, mely azt nemcsak elfogadta, hanem annak egy részével a püspök számára Szava községet megvásárolta, helyesebben mondva, azt zálogba vette. A váltság összegét, melyet a comissió állapított meg, már az időben fölötte nagynak tartották. Pécs város egyik későbbi fölterjesztésében maga adta elő, hogy Győr városa az elibertatióért csak 17.000 irtot fizetett, holott azt perelés útján intézték el s Pécsett az ugyan olykép 21.999 írtra számított megváltási ár mellett annak majd háromszorosát fizették. E fölül Megyer megváltásáért 19.427 irtot számítottak, melyből azonban 164 irtot, mint már évi adózásnak megfelelő tőkét, levontak. Végre a költségek födözésére 1000 irtot kellett letenni. Az okmány, melylyel Mária Terézia Pécs városát a szabad királyi városok sorába emelte, _/ 78W. év január 21-én kelt. Mária Terézia ez okmány kihirdetése végett Sauskát, mint kir. biztost küldötte ki, figyelmeztetvén őt, ha a káptalan jogait továbbra is keresné, azt ne engedje foganatba venni (ad inplementum carundem procedere haud intermittat).1) A kihirdetésre április 19-ikét tűzték ki. Április 18-án érkeztek meg a kiküldöttek. A küldöttség a város határához érvén, hová a katonaság eléjök vonult, a havi-hegyen a taraczkok megszólaltak s a város népe a budai külváros felé tódult, hogy a látványosság szemtanúja legyen. Mintegy 6 óra táján érkeztek meg. Elől mentek a magyar lovasok fíánics Mátyás vezetése alatt kékbe öltözködve ; utána jöttek a ráez gyalogosok fehér kalappal s rózsákkal, piros mellénynyel, sárga czi- pővel, kiket Panics András vezetett; Tonner Kristóf vezette ezután a német gyalogosokat, kékbe öltözve; utána Turkovics József kék magyar ruhában a magyar gyalogosokat; majd a német lovasok Melczer Antal vezetése alatt, zöld ruhában piros szegélylyel és sárga mellénynyel, ') Orsz. levélt. Pécs fölszab. 130. sz.
