Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSÁGHARCZIG. nehogy az Radanayval új viszály inagvát képezze; inkább bevárni kívánta a pápa határozatát. Mégis, hogy valamit tenni lássék a püspök érdekében — legalább a kormány előtt —.az 1697. év márczius és április hónapjaiban három ünnepélyes tiltakozást terjesztett az esztergomi káptalan, mint hiteles hely elé. Egyik szerént tiltakozott, hogy a kormány Náray György esztergomi kanonokot pécsi kispréposttá nevezte ki, miután e kinevezési jog egyedül a püspököt illeti meg. Másodszor tiltakozott Draskovicsnak baranyai főispánná történt kinevezése ellen, mert a főispán- ság a pécsi püspököt illeti. i) Harmadszor tiltakozott Skerlecz Miklós pécsi prépost ellen, ki a pécsi püspökséghez tartozó falvak közül többet a zágrábi és boszniai püspökséghez csatolt.2) Ez időben kezdődik meg Baranyában a neo acquistica comissio működése. Tudjuk, hogy e bíróságnak föladata volt a töröktől elfoglalt területeket, minthogy a török-uralom alatt elévülés nem számított, előbbi, t. i. a tön'ik invasio előtti tulajdonosoknak csekély hádik'á'rpótlás melléti vissza adui, a mennyiben a kérelmező jogosultságát okmányokkal igazolni tudta. A régi okmányokban előforduló községek neveihez százados gyakorlat szerént odatették azt is, hogy azok melyik megyében feküsznek. A comissio működésének megkönnyítésére a régibb és még föltalálható okmányok alapján szükségesnek látszott először is, a vármegye régi határát megállapítani s ha a kétszáz év előtti kor mindama okmányokat ismerte volna, melyeket mi ismerünk, bizonynyal a régi vármegyét állították volna vissza, de így Baranyára nézve a régitől elütő vármegyét alkottak. Baranya, Tolna és Somogy között a határok vitássá válván, 1696. év márczius 12-ére Eszterházy Pál nádor e vármegyék képviselőit Pozsonyba idézte törvényt tartani, hol a vármegye határait az 1534-iki dicationalis lajstrom s néhány más okmány alapján a somogyi részről akként határozták meg. hogy a határt a Szigetvárnál folyó és Okorágnál a szentgáli (Okcr) vízbe ömlő folyó képezi. Szigetvár azonban Somogybán marad, habár a pécsi püspökséghez tartozik és Okorágtól kezdve a Dráváig Baranyához tartoznak Kákics, Bogdása, Sellye, Haraszti, Kápolna, Csertelek, Be- senczre, Megver nevű határfalvak, mi a régi állapotnak csakugyan megfelelni látszik. A Tolna és Baranya közti határra nézve a tényleges állapotot vették tekintetbe. (Hihető, hogy már akkor se nyújtottak a dikák erre nézve tájékozást.) Csupán Mázára nézve nyilatkozik az okirat, melyet >) A püspök Draskovic.s Jánost említi, tehát a főispánnak még a nevét se tudta jól. A tiltakozás természetszerű volt, mert Dolnyt a deczémber 5-iki kinevezési okmányban Baranya- és Tolnavármegyék főispánjává is megtették s így vezették azt be a királyi könyvekbe is. Észrevevén azonban a hibát, decz. 15-iki keltezéssel más okmányt küldöttek Dninv részére, melyet Rollernél olvashatni. (VII. 122.) — Koller VII. 177. Baranya vármegye czímere. a;i
