Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
512 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL íia József nevének kezdőbetűi. A nagy hevenget ) hordó emberek a nagy bortermelést jelképezik, melyről Baranyavármegye már Zrínyi téli hadjárata ' otîrilîrësT~ï czímer 1838-ban némi javításon ment át, a javítás azonban csak annyi, hogy az L. J. nem Lipótot és Józsefet jelentsék, hanem Leopoldus Imperatort, „kinek győzelmes hadai ezen egész tartományt a barbárok igája alól kiszabadították.“ a) Látható tehát, hogy a vármegye éledezni kezdett, hogy közgyűléseket larlnttak s határozatokat hoztak s a fölsőbb határozíitokát kihirdették. Jegyzőkönyvek azonban ez ülésekről a vármegyén nem maradtak, csak némi nyomokat találunk, például, hogy 1697-ben a vármegyei közgyűlésen hirdették ki a szentkirályiak a nemességükre vonatkozó s fölsőbb helyen elismert óvó-levelet (protektionálist). s) Tehát közgyűlést kellett tartaniok s annak jegyzőkönyvei Radanay idejéből tán a püspöki levéltárban, Draskovics idejéből szintén itt, vagy Nagy Györgynél volnának kereshetők. A Radanay fölötti vélemények csak lassan érkeztek be. Maga a biró- ság Radanayt kihágásai s a püspöki hivatalra való képtelensége miatt állásától megfosztandónak vélte s azt a javaslatot tette, hogy a püspöki székre más alkalmas egyén neveztessék ki, Radanaynak pedig hagyják meg a zalavári apátságot s várparancsnokságot s az új pécsi püspök fizet néki 200 frt évi kegy díjat. Ennek ellenében Jakiin véleménye volt, Radanayt megtartani s a pápai megerősítést neki ingyenesen átadni, mert szerénte e hivatalra való képtelenségének elbírálása a pápa jogköréhez tartozván, a megfosztási kísérletek újabb nehézségeket támasztanának. A magyar kanczellária védi ugyan Radanayt, támaszkodva a klérus véleményére, elismeri tudományát, a hittérités körül szerzett érdemeit; mégis, mielőtt a püspök mellőzésére, vagy megerősítésére magát elhatározná : a kanczellária szükségesnek tartaná, hogy magát ez ügyben a római székkel érintkezésbe tegye. Látszik tehát, hogy mind e kérdések és vélemények, tekintve akkori súlyos politikai viszonyainkat, Radanay bűnössége, vagy ártatlanságának kérdésébe hatolni nem bátorkodnak, holott épen ezzel kellett volna a csomót megoldani, mert hisz az udvar épen ezt tartotta szeme előtt. A következmény természetszerű volt. 1696. év deczember 5-én Dolny István noviai választott püspök ésL esztergomi prépostot nevezte ki a király pécsi püspöknek.4) A kinevezési okmányban, valószínűleg, hogy a pápa előtt Radanay mellőzésének oka megvilágíttassék, kihez előzetes kérdést nem tettek, benne van, hogy Radanay a rábízott népet uralkodójától elidegenítette s hogy a püspökségre másként is alkalmatlan. Dolny, ha szerette volna is a püspökséget, kinevezése által Rada- nayval és az egész magyar klérussal, mely ennek pártját fogta, a legkényesebb helyzetbe jutott s így jobbnak tartotta Pécsre el nem menni, i) Hevengnek nevezik Baranyában a 2 lábnyi hosszú pálczára ügyesen reá kötött fürtöket, melyeknek olyan az alakjuk, mintha egyetlen óriási fürtöt képeznének. — 2) Lib Reg. 06. 737. — 3) Lib. Reg. 33. 135. — *) Lib. Reg. 24. 215.
