Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

Á SZABADSÁGHARCZIG.

511

ellen irányul, hogy az általuk elfoglalt mecsetben a misézést, mely már az egyesség előtt is szokásban volt, az új pátriárka nem engedi meg ; vegyes házasságokat köt, kereskedőik árúikat drágábban adják, mint az eltávolított zsidók ; hogy a rácz nép, mikor három-királykor a kath. pap a szokások szerént házaikat beszentelni akarta, elfutott a házakból s általán az egyességre nem törekednek. A jelen volt vádlott kalugyer Ígéretet tett, hogy jövőben a katholikusokhoz alkalmazkodni fog, mire a gyűlés záros határidőt tűzött ki számukra. Ezt azonban később szintén nem tartván be, a városból kiűzettek s a város határán telepedvén le, alapították meg a máig is Ráczvárosnak nevezett községet. *)

E gyűlésen mint táblabirák szerepelnek :

Delisimonovich János,

Pávics Ignácz, Pávics Ferencz; helyettes táblabirák : Cserdy Fábián,

Lendvay Mihály ; esküdtek : Bedekovics Kristóf, ki egyúttal Pécs város bírája, Potorluky Mihály,

Szomborlich Márián ; jelenvoltak még : Miilek o- vics Mihály valpói, Ek- hárd Pál siklósi és Bla- gota Gergely újpalánkai provisorok.2) A valkói és újpalánkai provisorok jelenléte is mutatja, hogy a megyei rendszer tiszta fogalma ismeretlen volt s a gyűlések általános czélját az akkori közérdek elintézése képezte, tekintet nélkül egy meghatározott területre.

Lassan-lassan azonban mégis föltűnik a vármegye eszméje is, mert ez időben folyamodtak, hogy a vármegye rendes czímert nyerhessen? így kell legalább azt értenünk, hogy a vármegye az 1694. év október 10-én kelt okmánynyal megnyeri rendes czímerét.8)

E czímer a maitól igen keveset különbözik. Részei közül a paizs- ban foglalt L. J. betűk a szövegben foglalt magyarázat szerént Lipót és

DRASKOVICH JANOS Baranyavármegye főispánja.

(A vármegye székházában őrzött festmény után.)

i) Koller VII. 1G2. Haas. — 2) Koller VII. 163. — ») Lib. Reg. 20. 332.