Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
304 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL ban őrzött fölirás: „Küldé nekem Isten az ö irgalmasságát s kiragadott engem az oroszlánok körmei közül“, a visegrádi fogságra vonatkozik. E fölirás későbbi korból származott. Bonfin Zsigmond király siklósi fogságáról szólva, azt mondja,1) hogy Garay Miklós anyja hallotta Zsigmond nyögését börtöne mélyéből és egy nyíláson le is mehetett hozzá. Bonfin ez elbeszélése a mesék országából való. Zsigmond király megszabudalván börtönéből, teljes kegyelmet adott azoknak, kik őt fogságba vetették.i) 2) Az idézett helyen Zsigmond részletesen megírja az ellene indított mozgalom kezdetét, Sárosy szalavári castellanus- nak működését, miként csatlakozott ahhoz János esztergomi érsek és annak papsága és Simon országbíró, mint akarták Durrazó Károly fiát, Lászlót a trónra emelni, mint maradott hűtlenségben Ludán Tamás egri érsek, mikor már mindenki hozzá csatlakozott. Mikor Zsigmond király újra megnősült, a hatalmas Garay-családdal került rokonságba. Zsigmond király és Garay Miklós második nejeik testvérek voltak; igy Károly franczia királylyal is rokonságba kerültek, a mennyiben Károly testvérének neje volt a harmadik Czilley-ieány. Az elsőt Zsigmond, a másodikat Garay Miklós bírta nőül. Ez atyafiság alapján kapja a Garay-család a franczia király czímerének viselésére a jogot.3) Zsigmond fogsága után egy békésebb időszak nyílik nemcsak az országra, de Baranya népeire is. A korábbi idő alatti zavarok átalakítólag hatottak a közéletre, társadalomra s vagyoni viszonyokra. Az ország nemesei, kivétel nélkül, pártokra szakadoztak, ki Zsigmond mellett, ki ellene emelte karját és kardját s igya Garay- és Marótliyak által támogatott Zsigmond a küzdelemből bukás nélkül menekülvén, iparkodott híveit megjutalmazni a hűtlenségbe esettek elkobzott javaival. Baranyában az előkelőbb és gazdagabb nemesi osztály Zsigmonddal tartott, ennek tehát a pártviszályok gazdag aratást nyújtottak, mert úgy látszik, a nemesség középosztályának nagy része nyíltan s titokban Zsigmond ellen harczolt. Végig tekintve az akkori szerepvivő családokon, látjuk, hogy birtokaikat Baranyában épen e zavarok alatt szerezték, vagy öregbítették. E körülmények idézték elő ama helytelen társadalmi állapotot, melyet a nagy- és kisbirtokosság birtokainak aránytalansága szült, melyhez hozzájárult ama körülmény is, hogy e korszak második felében a már századokig szereplő családoknak egymás után magva szakadt, siettetve ezzel is a vész gyümölcsének megérését. Nevezetes szerepet játszó család Baranyában a Maróthy-család, mely 1397-ben a S o ly agi -család kihaltával, szerzi meg magának Valpót,4) hová a következő évtizedekben várat épít. A Valpóhoz tartozó urai) Decade 3. lLb. 3. pag. 380. — 2) Fejér X. 3. 748. — 3) Fejér X. 5. 563. — 4) Fejér X. 2. 454.
