Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
284 A TATARLUJLASTOJL a kanonokokra is, sőt kisebb beneficiumokra is kiterjedt, mint alább látni fogjuk. 1345 körül László pécsi püspök elhalván, 1346-ban február 13-án VI. Kelemen pápa Henrid Miklós (azaz Henrik fiát) tette meg pécsi püspöknek. Ez volt tehát az első pápailag kinevezett püspök nálunk. Ez előbb már itt, úgy Erdélyben s Győrött kanonok volt s Katona szerént (IX. 46.) róla „de Say“ azt jegyzi meg : „Louis enwoye en Italie l’eveque des cing-eglises, son frere naturel.“ —- Villánus János korának kedvelt írója e püspökre vonatkozólag azt jegyzi meg: ') „In questa Stanza arrivo in Italia il Yescovo dello cinque-chiese . . . fratello bastardo del Ré d’ Ungerico.“ Ugyan Lajos király Miklós püspökké neveltetése idejében Hevesúj vármegyében lévő Poroszló birtokot adományozta Miklós püspöknek és testvérének, Mátyásnak és 1346-ban beiktattatásukat elrendelte.2) Az erre vonatkozó oklevélben Lajos király Miklós püspököt comes capellae (valószínűleg koronaőr) cancellarii secretarius-nak nevezi s egykori nevelőjének (informatoris nostri) és testvérét udvara katonájának hívja. Ez okmány azt látszik igazolni, hogy nem igaz a föltevés, mit a külföldi írók Miklós püspökről állítanak, mintha Lajos természetes testvére lett volna. A külföldön elterjedt vélemény onnét származott, mert Róbert Károlynak csakugyan volt Kálmán nevű természetes fia, kit a győri káptalan 1336-ban püspökének választott (?) s ki czímerében az anjou liliomot használta és ily híreknek külföldre való terjedése szülhette a téves véleményt Miklós püspökre nézve. Egyébként a bánásmód, melyben Lajos király Kálmánt, a különben igen derék győri püspököt részesítette, nem igen jogosít ama véleményre, hogy Lajos király oly testvérileg gondoskodott volna természetes testvéréről, mint minő atyailag gondoskodott atyja Kálmánról.s) Koller azt mondja róla, hogy Miklóst tudományokban való jártassága, modorának dísze, életének tisztasága, lelkiekben való gondossága, az anyagiakban való eszélye ajánlották.4) Kinevezéséért 3300 fr. járt a pápának.5) A kinevezéssel egyidejűleg VI. Kelemen a pécsi káptalannak, Pécs városának, a püspöki megye részeinek, az egyház vazallusainak is küldött bullákat, fölszólítván őket a püspök iránti engedelmességre, szintén küldött bullát az esztergomi érseknek, Lajos királynak és magának a püspöknek amaz engedélyt, hogy a consecratíót bármely püspöktől fölvehesse. Egy további bullában fölhatalmazta őt, hogy kölcsönöket fölvehessen; ismét egy bullában hatalmat ad neki, 3 évig 100 napi búcsút engedni. Egy további bulla megrója a pécsi egyházmegyét, hogy bár elegendő papja, de hiánya van tudományosan képzett s más egyéb erkölcsökkel ékeskedő papokban, miért is megengedi a püspöknek és másoknak (a pécsváradi apátnak stb., kik a bullában foglaltatnak), hogy egy érdetnes egyén négy i i Histor. Univ. XII. 88. — 2) Károlyi I. 165. — 3) Századok 1889. 369. — *) Koller III. 2. — 5; U. o. 20.
