Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 407 g,varok literatusoknak (művelt s törvényekben jártasoknak) hívtak. Bátor és ügyekvő ember, kit János király Ferdinand első támadásainál segélyért küldött Lengyelországba s ki nem messze Kassától szétverte Ferdinand királynak Révay által vezetett hadait, mely győzelem hirére számtalanok tértek át János királyhoz. Simon deák igen kedves embere volt Jánosnak. Ujonszülött fiának, Simon deák és Markos Péter voltak keresztszülői.1) Ily megbízható s belső embert kellett tehát Pécsre küldeni a vár parancsnokául. Simon deáknak utasítást adtak, hogy az elhalt Ezek pre­fektusaival illő föltételek mellett egyezzék ki s őrizkedjék, nehogy a várat a németek elfoglalják. Simon 300 lovassal érkezett Pécsre, a várost azonnal elfoglalta; csak a vár állott addig ellent, míg az őrség díját s fizetését tisztába nem hozták. A várőrség élén Kákonyi (Kákonius) János állott, egyenes és min­den alattomosság nélküli ember, ki a királyné parancsának minden tétova nélkül óhajtott engedelmeskedni, ha az átadási föltételeket megállapítják. Simon deáknak pénze volt legkevesebb s épen nem gondolt arra, miként elégítse ki Kákonyit, hanem az egyezkedést néhány napig elhúzva, ez idő alatt a várost és a kanonokokat tervébe bevonva, a kapuőrt, Zu- csina Ambrust, néhány száz aranynyal megvesztegette, hogy így, mikor a váron kívül lakó kanonokok naponta a várba mennek istentiszteletre, ezek szolgái a várba jöhessenek elrejtett fegyverekkel s mikor a kapu nyikorgását hallják, a támadásra készen legyenek. A kitűzött napon Kákonyi korán reggel misét hallgatott, mikor Simon deák megérkezett kiválasztott embereivel és Zucsina a kaput ki­nyitotta; először a kapuőrséget fogták el, többet közülök megöltek, majd jelt adtak a városiaknak s azok is betódultak. Kákonyi az oltár előtt hallotta a zajt, kilépett a templomból s látta az árulást és erőszakot; fölhívta küzdésre az övéit, maga is kardot rán­tott, de mikor harczosait letartóztatva látta s megadásra szólították, Ígér­vén, hogy semmi bántódása nem lesz, hogy se zsákmányt, se vért nem kérnek, csupán a várat a királyné s gyermeke részére ; Kákonyi kény­telen volt engedni a hatalomnak. Eként Pécsnek várát, majd utána a püspökséghez tartozó Szászvárat is Simon deák elfoglalván, ezekben magát megerősítette. Mindazt azonban, mit Simon deák Kákonyin elkövetett, a sors nem­sokára visszaadta — mondja Verancsics. Volt Utenisiusnak egy Benko- vics Mihály nevű közeli rokona, ki ennek házában a többi tanuló közt megunva a fegyelmet, 20 éves se volt, mikor megszökött s Egerben Fer­dinand szolgálatába szegődött; majd Perényi Péter keze alatt, hamar katonai rangra emelkedett. Egy harczi kirándulása alkalmával Török Bálint el is fogta s János királynak átszolgáltatta, ki őt atyai intelmek közt szabadlábra bocsátotta. Benkovics pár hónap alatt visszatért régi >) Verancsics II. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom