Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

728 A SZAB ADS AGHARCZT» )L oklevelet nyert. Megszűnvén a városi törvényszék, ügyvédi irodát nyitott ; de már 1871. április 7-én a város szolgálatába lépett s mint rendőrfőbiz­tos működött, a mely állás a mai alkapitányságnak felel meg. 1873-ban I. aljegyzővé választották. 1875-ben megüresedvén a főjegyzői állás, de- ezember havában tartott közgyűlésen elnyerte ez állást s mint a város „aranytollu“ főjegyzője Pécs közönségének osztatlan elismerése inellett fáradhatatlan buzgalommal, lelkiismeretességgel és példás becsületességgel munkálkodva 1896-ik év november haváig viselte e tisztet. Ekkor nyerte el a polgármesteri széket. Ofölsége 1880-ban a koronás aranyérdemke- reszttel tüntette ki ; Erzsébet királyné pedig a vörös-kereszt,-egylet körül szerzett érdemeinek elismeréséül díszoklevéllel ajándékozta meg. A. vármegye országgyűlési képviselői 1861 óta a következők voltak : A szalántai kerületben : Siskovics Tamás (Német-1’rögön válasz­tották meg) 1861. márczius 18. — 1865. november 16-án újra megválasz­tották. Időközben lemondott. 1867. október 14-én Kossuth Ferenczet vá­lasztották meg, a ki lemondván 1868. február 17-én új választást rendel­tek el. Simony i Ernő és Per özei Miklós emberei közt véres verekedés támadt. E miatt a választás színhelyét Ürögről Szalántára tették át. 1869. márczius 18-án Simonyi Ernő közfelkiáltással nyerte meg a mándátumot. 1872-ben Simonyi lemondott s Nagy Ferenczet egyhangúlag választották,, aki 1892-ig képviselte a kerületet. 1892. január 28-án dr. Czirer Ákos, Vá- rady Ferencz és dr. Rácz Géza ellen, Vajay István róm. kath. segéd­lelkészt választották meg. 1869. október 28-án Vajay István ellen fírá- zay Kálmán pellérdi nagybirtokos győzött. A baranya-szt-lőrinczi kerületben : (A 60-as években bükkösdr kerületben) 1861-ben Delimanics István, Hegyessy Kálmán ellen ; 1865. november 16-án ismét Delimanics lett a győztes Batthyány Ödön gróffal szemben, 1869-ben Delimanics elbukott s Kossuth Ferenczet választották meg, a ki lemondván Mátyus Uzor nyerte meg a mándátumot; ez azon­ban meghalt s így Helfy Ignácz lett a követ. 1872-ben újra Helfyt vá­lasztották meg Balaskó János ellen. 1875-ben is Helfy győzött. 1878. október hó 18-án Mende Bódogot választották meg. 1881. junius hó 24-én Jeszenszky Ferencz győzött Simonfay János ellen s az óta Jeszenszky állandóan bírja a kerület mándátumát. A dárdai kerületben : 1861. márczius 18-án Grabarics Ernőt egy­hangúlag választották meg. 1865. november 16-án Ráday László győzött, Miheilevics Athanasz ellen. 1869. márczius 18-án Téry Pál nyerte el a mándátumot Ballagi Mórral szemben. 1872. junius hó 23-án Jókai Mórt választották meg. 1875-ben Jókai lemondván, Degenfeld Lajos gróf győ­zött Grabarics Gyula ellen. 1878. október 17-én Szily László nyerte el a mándátumot, melyet három ezikluson át meg is tartott. 1878. junius hó 17-én Szendrey Gerzson lett a követ Perczel Bénivel szemben. 1892. január hó 28-án Antal Gyula és 1896. október 28-án Hentaller Lajos. A mohácsi kerületben : 1861. márczius 18-án Antal János pécsi ügy­véd egyhangúlag. 1865. november 16-án dr. Siklóssy Károly. Választá­sát ugyan megsemmisítették, de 1869. április 23-á újra megválasztották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom