Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A LEGÚJABB IDŐKIG. 709 A büntetések legtöbbje sötét börtönbüntetés volt ; nem hiányzott a vesszőfutás se. Különösen a közhonvédeknél, kiket a rendes hadseregbe nem sorozhattak. A mai Perczel-ntczának ama részén, mely a színház alatt húzódik, csaknem naponta lehetett látni a botokkal föl fogy verkezetl kétfős sorfalat, melyen a megvesszőzendőnek keresztülfutnia kellett s 'a mai szinház helyén lévő kertnek földje, hol naponta folyt a vesszőzés a hazáját szeretők könnyei s vérétől terhes és a mai mulatóhelyet jajgatás és sirás töltötte be akkor. Mikor a pécsi főhadbiróság ügyködésének nagyobb terhétől megszabadult s miután a kerületi hadbiróságok nem voltak eljárásukban elég kegyetlenek, ezeket megszüntették s az összes ügyeket Pestre küldvén, csupán a közvetítő fegyelmi bíróságot tartották fönn s a közrend mielőbbi helyreállítására rögtönitélő bíróságot állítottak. Leírhatatlan az általános lehangoltság, mely ez időben a kedélyeket fogva tartotta. Kevés börtönhelyiség lévén a vármegyei és katonai zsúfolt börtönökön kívül, Pécs város belvárosi elemi iskoláját is lefoglalta a hadikormány. Ablakaira kifelé álló deszkaellenzőt veretett, hogy a rab csekély világosság mellett csak levegőt kaphasson a lélegzésre. Valóságos rémület tárgyait képezték ez úgynevezett „puttonyos házak“ a lakosságra s különösen azokra, kiknek rokonai, szülői s férjei abban sínlődtek. mába iparkodott a megyés püspök a vallás vigaszával e levertség •'Ilon kie/dom, csak igen kis sikert arathatott,. Október 4-én a primas a várostemplombán Tartotta meg nagy ünnepélyességgel a király névnapját, de a templom teljesen üres volt, még a díszben kivonult katonaságot s katonai czeremóniát se nézte meg senki, úgy mint máskor tették. Qktóber második felében hozta be Scytovszky boldog Mór tiszteletére tartott áj tatosságokat ; megelőző napon kapták meg az egyes plébánosok a „piis meritis“ érdemkereszteket,, melyeknek vigasztalásul kellett szolgálni az elvesztett szabadságért. Schmidt József vaszari, Szépe János bicsérdi, Hegyessy László hosszú-hetényi, Tompos Farkas dráva-szent- mártoni, Németh János varasdi, Markovics János németi plébános részesült e szomorú dicsőségben. Október 21-ére nagy ünnepélyt rendezett a prímás ; harangzúgások között vitték be bold. Mór püspök képét a püspöki palotából a székesegyházba. A menet előtt tizennégy leányka hintette a virágot, nyolczvan pap kísérte a menetet, köztük Balassa Mihály szombathelyi püspök, Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok, Rimely Mihály szent-mártoni főapát stb. Scytovszky előtt egy kanonok vitte a keresztet, de az ünnepélyes bevonuláson, melyet a prímás egy fametszeten örökített meg, csak igen kevés ember vett részt s a harmadnapon tervezett horvát szónoklatot meg se lehetett tartani, mert a horvátul beszélő budai külváros népéből egyetlen egy se jelent meg az ájtatosságra. A népség e magaviseletét főkép Scytovszky népszerűtlenségének tulajdonították s igaz, hogy népszerűtlen ember volt, de ez magában a nép ájtatos- kodását vissza nem tartotta. Scytovszky az. esztergomi érsekség mellett a pécsi püspökségei is megtartotta |sr>2-ig. Volt akkora befolyása
