Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A LEGÚJABB IDŐKIG. 707 Julius 20-án Scytovszky is megérkezett Becsből, ugyan az úton, melyen elment, Kanizsán s Slavonian át Miholjácz felé, mert Somogy és Tolnamegyében még a magyarok uralkodtak, de a Siklósról vett értesítések szerint Baranyát se lehetett oly békésnek tartani, hogy Scy- tovszky a vármegyébe jönni vállalkozhatott volna s ezért Miholjáczon maradt s ott szentelte föl áldozárokká a kispapokat s néhány napi időzés után ismét visszatért Bécsbe. Julius 31-én vett értesítések szerint a legközelebbi napokba egy nagy császári hadsereg volt Baranyán átvonulandó, minthogy a hivatalos jelentés nem állapította meg, mely oldalról történik a bevonulás; a főbírókat minden irányban utasították, hogy a katonák élelmezése és elhelyezése iránt intézkedjenek. A Pettauban tartózkodó Nugent, ugyanis parancsolatot kapott az előrenyomulásra Baranya és Pécs leié, hogy Jellasichcsal egyesülhessen. Somogymegyében Böhönyére érvén, azt a hírt vette, hogy Kaposvárnál Noszlopy 12-ezer honvéddel foglalt állást, miért Dorndorf vezérlete alatt seregének egy részét Kaposvár felé küldötte, maga pedig folytatta útját Pécs felé. Noszlopy azonban hadaival már ekkor Bonyhádra ment át s így Dorndorf vele nem találkozott. A Pécsett váll nagy had azután augusztus 3-án meg is jött, Nugent vezérlete alatt. A püspöknek tudomására esvén, szintén megjött Becsből, haza hozván magával a prímás! méltóságot. Kelemen kanonok megjegyzi, hogy a hadsereg élelmezésére a marhákat az ő udvarán vágták le. Augusztus 7-én pedig a káptalan kocsikon ment a püspökhöz, mint az új prímáshoz tisztelegni s Rugent is a püspöki kastélyba levéli szálláson, tisztelgett nála. A püspök augusztus 15-én ismét Bécsbe ment s most már Mohácson át, hová őt biztos őrizet kísérte. Nugent hadai ugyanis a Dunáig nyomultak előre ; Báta, Mohács és Kis-Kőszegnél állottak és egy, állítólag a magyaroktól elvett, sösszegyűjtőit hidanyaggal előkészítette egy dunai hid verését, hogy helyreállítsa az összeköttetést a Pestről Kecskeméten át, úgy Szabadkán át Szeged felé nyomuló osztrák seregekkel.i) A fölvonulás elég lassan, de nagy erővel történt. Olvassuk, hogy a vármegye naponkint 1000 kocsi fuvart adott a hadak rendelkezésére s Nugent csak augusztus 17-én vonult be Mohácsra, így ii világosi napokat Baranyában csak csendesen sírva gyászolták meg s a mozgalom egészen elcsendesedett. Az augusztus 13-ki jelentések szerint a párt ütés dühétől megzavart rend ismét helyreállott s az alispán a kormánybiztos megbízásából utasította a vármegyét, hogy a magyar hadseregektől visszatérő honvédeket, mikor az egyes falvakba haza jönnek, írják össze; nem volt ugyan erre semmi fölsőbb rendidet, de azért az összeírást még se tartották fölöslegesnek s az összeírások egy része még máig is fönn van s minden községből meglátható, hogy ki szolgálta 1848-ban hazáját; a császári kormány pedig azt a hasznát vette, hogy a visszatérőket újra besorozta a császári hadsereghez. ') Gélicli 111. 71>S Î70. 4.r>*
