Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A SZABADSÁGHARCZIG.

669

nyerjenek vármegyéiktől. Az ország érdekeinek a vármegyén való megvitatása mindig nagyobb tért nyert, de egyúttal újabb eszmék merültek föl, melyek ismét az országgyűlés elé kerültek és a követeket kényszerítették, hogy újabb utasításokat kérjenek. így az 1843-ki országgyűlés alkalmával Baranyában a ház asztalára tett összes törvényjavaslatokat a vármegyén részletenként vitatták meg és így alkalmat nyújtottak a retrograd irány mellett is a politikai fejlődésre.

Tisztújítást 1842-ben tartottak Baranyában. Némi változásoknak kellett beállani, mert Snuska Keresztély aggkorára való tekintettel nem akart hivatalt vállalni. Pákozdy Zsigmond elhagyta a vármegyét, mert váltóbírósági táblabíró lett Pesten 1841-ben. Kajdocsy Antal főjegyző is elhagyta hivatalát 1840 telén.1) A tiszt- újításkor első alispánná lett ifj. Majláth György, rendkívüli tudománya és hathatós beszéde indokából. A másod alispán- ságra Kardos Antal volt főbírót emelték,

„ki mint polgári, mint hivatalos pályáján egyenes jelleme, szelíd keble és önbecsüléstől ment szerénysége“ által nyert közkedveltséget. A többi választottak közül ki kell emelnünk Scytovszky Márton, Gaál Nándor és Perczel István főbírákat, kiknek később is nagyobb szerep jutott. Főjegyző Madarász József lett.

A pozsonyi országgyűlést 1843. máj.

14-én nyitották meg. A követválasztási közgyűlést Somsich Pongrácz gróf május

2-ikán tartotta meg. Mind a mellett, hogy már voltak a megyén itt-ott ellenzéki elemek, a főispán akként érvényesítette befolyását, hogy a különben is igen kedvelt ifjú Mathítli György alispánt még az ajánlás előtt közakarattal kiáltották ki követnek „korát fölülmúló mély tudománya és velős előadásával egyesült szilárd jelleme indokából.“ Másod követ Gaál Nándor főbíró lett, ki nagy értelmi erővel bírt és ezzel összeszőtt nemesebb tulajdonokat egyesített.

A nyert utasítás teljesen a kormány igényeinek megfelelő volt. Az ösiségre nézve kimondták, hogy az megtartandó és csak annyi módosítást engednek meg, a mennyit a hitel megkívánna. A kis városok szavazati jogára nézve legalább a szavazati arány megállapítását kérték. Pécs város is folyamodott újra, hogy szab. kir. várossá emeltetésének törvénybe iktatása iránt intézkedjenek, de a vármegye, mely a városok szavazatában

') Színi pályára lépett és vagyonát még atyja adóssága miatt elveszítvén, egészen elkallódott és benne a család is kihalt.

KARDOS ANTAL Baranyavármegye másod alispánja.

— Kardos Kálmán liidasdi kastélyában őrziitt festményről. -