Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
622 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Ekkor Petrovszky Zsigmond egyet gondolt és magára vállalta a bandérium összes költségeinek födözését és ezzel a vármegyei pénztárt, mely végre is a domestikából lett volna kénytelen azt födözni : e kiadástól megmentette. A közgyűlés, hogy az élő nemzedéknek, de az utókornak háláját is kifejezze s hogy e nemes és nagylelkű tettnek emléke a késő nemzedékre is átszálljon : a nagy pénzáldozatot a gyűlési jegyzőkönyvben megörökítette, i) Az 1790—91-iki országgyűlés eredménye ismeretlen. Történt azonban ez országgyűlésen olyan dolog is, mely egyedül Baranyát, illetve ennek központját és székhelyét, Pécset érdekli. Pécs városa nemcsak a haza érdekében, hanem saját jó volta miatt is nehezen várta az országgyűlés megnyílását. Nehezen esett neki a káptalantól vett és már említett ama szemrehányás, hogy Pécs városának fölszabadulása a törvénykönyvbe be- czikkelyezést nem nyert s ez koronként mint szúró tövis járt a pécsiek szivében. Ep 1790. év augusztus 7-én történt, hogy Kisfaludy József al- ügyész e körülményre alapította a vármegye jogát, hogy Pécs -városában az élelmi szereknek árát szabhassa és megtette a nemes vármegye, hogy Pécs küldötteit az ülés folyama alatt állani hagyta s mikor darányi György tanácsos kifáradva a zöld asztalhoz ült, Roda József főbíró kivezettette a gyülésteremből. Megtette tehát Pécs városa a lépést, hogy fölszabadulását törvénybe iktassák. A javaslatot erre nézve elő is terjesztették az országgyűlésen s rendesen az ily kisebb rendű ügyeket a KK. és RR. sző nélkül szokták (‘lfogadni s bár az ellenzék nem igen szerette a szabad királyi városok törvénybe iktatását, mert azokkal csak a kormány nyert egy-egy szótöbbséget, de az 1790—91-iki országgyűlés oly lelkesült volt, hogy ilyesmitől nem kellett tartani, mert e tekintetben a törvénybe iktatására az ég elég derültnek mutatkozott. Mikor azonban a beiktatás kérdése szőnyegre került, fölállott a pécsi káptalan követe és a törvénybe iktatás ellen tiltakozását jelentette be (exceptionem formavit). A meglepett országgyűlés ennélfogva Pécs fölszabadulását törvénybe nem vezethette, mert habár, úgymond, az nyilvános közérzület, valamint az előbb létezett földesurnak beleegyező határozata nem is akadályozzák azt, mégis a város ügye addig fölfüggesztendő, míg a regnikoláris bizottság előtt a felek ez ügyet megvitatják és a legközelebbi országgyűlésre elkészítik, miért is Pécs városát előbbi állapotában kellett hagyni. 2) Képzelhető a kínos meglepetés, melyben a város e hírek hallatára részesült és melyet az az udvarnál szült Az első rezoluczió a királyi kegyelmi útra akarta az ügyet terelni (ad viam instantiae), majd mást gondoltak és az országgyűlésen magát megismertető Kajdocsy Antal alispánt rendelte a királyi kegyelem királyi biztosul azzal az utasítással, hogy kísérelje meg a felek között a békés kiegyezést. *) *) Kj. 1791. 201. — 2) Országgyűlési Napló 296.
