Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A S2ABAÜSÁGHÁRCZÍÖ. 611 lévő nemesi és nem nemesi birtokok minősége megállapítható lett volna, nem adta ki; ez és egyéb az ügy végleges lebonyolítását gátló akadályok megszüntetése végett nem egy föliratot terjesztett a helytartótanács elé. A helytartótanács inég 1782-ben királyi határozatot küldött le a dika megállapításának kérdésében s kívánta, hogy Megyei- pontos térképét küldjék föl és Pécstől való távolságát jelöljék meg. A káptalannak a királyi biztosok irányában tanúsított, vétkes tartózkodása (-culposa resistentia) pótlásául elrendelte, hogy a káptalannak csak azok a birtokai ne essenek adó alá, melyeket 1717 előtt szereztek; hogy Csurgó iránt, melyet Üröghöz akar számítani, indítson pert ; hogy a káptalan mészégetője, a térkép szerént, nyilvánvalóan Pécs határába esvén, alkalmazkodjék a királyi rezoA pécsi püspök szent-lászlói nyaralója a plébánia-templommal. lucziókhoz. Utasította a prépostot, hogy az okmányokat mutassa be és Pécs városát is elutasította azzal a kérelmével, hogy Meszest (mely már akkor a káptalané volt) megválthassa, mert ez a magánjog kérdéseibe ütközik. A káptalan nem tehetett egyebet, mint hogy a város ellen pereit megindította s a dolog természete szerént Pécs város bírósága előtt, melyeket az első fokban elvesztvén, a várost minden telhető módon akkép sanyargatta, hogy kénytelen volt ezekért a vármegye előtt (bár siker nélkül) panaszt emelni. Ugyancsak a vármegyéhez fordult a város egy küldöttség iránt, mely a papi birtokokat a kir. rezoluczió értelmében összeírja, mert a káptalan az okiratokat most sem adta ki s az összeírást ily módon teljesítették is.
