Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
582 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Mária Terézia oklevelét 1747. év május 29-én hirdették ki, de a káptalanból, mely az oklevél tartalmáról értesült, senki se jelent meg a közgyűlésen; miért is elhatározták, kellő fölügyelettel az eredetinek a prépostnál való fölmutatását. Az egyesség ezzel végleges erőt nyervén, május 29-én és 30-án történt a határjárás, mely Pécs város északi határait inostanig fönállólag végleg megállapító ff,a. A határjárást sárdi Somsich Antal és Csuzy Gáspár, mint királyi kiküldöttek teljesítették az érdekeltek, megbízottjaik, szomszédjaik s számos mások jelenlétében. A határjárás csak az erdőterületről szólt. A járás a Szent-Donát kápolnáján túl, Petrovich Pál szőllejénél kezdődött s lement az „Isten-kút“-hoz, majd a „Szent-Kútu-ró! jövő patakig. A határokon fölül a nevek se változtak 150 év alatt. Ott van Daindol, Isten-kút, Szent-Kút, Remeterét (melyet előbb „despoth- rétjé“-nek hívtak, hol Bakó Pál pálos ellentmondott), Lapos, Peknyák, Szőllős, Melegmány, Gerlicze-hegy. A mániái útig összesen száz határdombot állítottak föl, az erdő azonban a meszesi pusztáig húzódott le. így végződött a vármegyére s Pécs városára nevezetes kérdés. Berényi Zsigmond püspök nem sokáig élte túl ez ügyességet. 1748. év szeptember havában súlyosan megbetegedett. 25-én kísérletet tett a fölkelésre, de szerencsétlenségére, mert az nap este a szél ütötte meg; unokaöcscse s számos mások jelenlétében elhunyt. A Corpus Christi kápolnában temették el. Innen kezdve az 1751-ik év közepéig nem volt a vármegyének se püspöke, se főispánja. De nem áll az általános föltétel, hogy ez időben a vármegyét az alispánok, mint adminisztrátorok vezették volna. A közgyűlési jegyzőkönyvekben ennek semmi nyoma, a gyűléseket, csak alispáni minőségben vezették. 1750-ben szükségesnek látta a vármegye, hogy tisztújítás történjék, folyamodott tehát a helytartótanácshoz. A tisztújítási közgyűlés vezetésére a kormány Nádasdy Boldizsár grófot nevezte ki; Nádasdy a tisztújítást julius 18-ára tűzte ki. A vármegye kiildöttségileg ment a királyi biztos elé, ki a tisztújítást megejtette; ezért kétszáz arany jutalomban részesült. Friebeisz Antal az alispánságról végleg lemondván, helyette szótöbbséggel Herschingh Jánost választották, főjegyzővé Krusper Pált. Szolgabirákká: a siklósi kerületben Mesterházy Pált, a baranyaváriban Balogh Jánost, a hegyhátiban Vranovics Jánost. 1751. év julius 30-án nevezte ki Mária Terézia, Klimó György esztergomi kanonokot és nyitrai főesperest pécsi püspökké, fölismervén az országgyűlésen tartott beszédeiben szellemi tehetségét. Ugyanaz nap kelt Pozsonyban főispánná való kinevezési okmánya s így az alig 41 éves férfiút zetthényi Klobunszky Ferenez báró, kalocsai érsek, mint e czélra kiküldött kir. biztos, előbb mint Tolnavármegye főispánját Bonyhádon, majd reá 1752. év április 17-én Pécsett, mint Baranyavármegye főispánját, a szokott ünnepélyességgel beiktatta. Klímának a püspökségre nézve egy pécsi vetélytársa is volt: Fonyó
