Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
566 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL a helytartótanácsnál az ellenkező hatás is bekövetkezett, mert 1798-ban megtiltották a zsidóknak, hogy nemesebb borokat összevásároljanak. A taxa-tolerantiát illetőleg iparkodtak a zsidók ez adótól lehetőleg megszabadulni és ha csak lehetett, nem fizettek. 1801-ben intimatum érkezett, mely megtiltotta a zsidóknak, hogy bizonyos héber és chald könyveken kívül más könyveket is tarthassanak és erre vizsgálatot is rendeltek el, különösen a mohácsi kerületben. 1808-ban történt a zsidók összeírása, de mivel azóta folytonosan szaporodtak, a helytartótanács 1817-ben 19014. szám alatt azok újabb összeírását rendelte el. A^vármegye adója a XVIII. század második tizedében egyre emelkedett és azt — kivetése, behajtása, elszállítására nézve — a vármegye a vett utasítások szerént ugyan, de egészen önállóankezjfite. 1728-ban a vármegye adója kitett 48.670 frt 52 dénárt. Az összegeket, melyekkel az egyes birtokosokat terhelték, úgy az egyesek gazdaságának fokozatos sorrendjét következőkben adjuk. Bana János 49 frt, Szent-Király 77 frt 42 d., Fiskalitás 87 frt 36 d., Jezsuiták 98 frt 97 d., Lengyel-család 197 írt 17 d., Melczer-család 212 frt 20 d., Pálos-szerzet 241 frt 91 d., az apáczák 334 frt 95 d., Kun Ferencz (Hidasd) 445 frt 30 d., Rindsmaul báró 553 frt 70 d., Zsauska-család 593 frt 39 d., Fábry 722 frt 40 d., Bezerédy-esalád 1368 frt 20 d., Eszterházy herezeg 1403 frt 81 d., Traun-család 1903 frt, pécsi káptalan 1982 frt 14 d., Pálffy-család 2231 frt 97 d., Batthyány 2799 frt 05 d., Breuner- család 3635 frt 10 d., Pécs város 3766 frt 62 d., pécsváradi apátság 4146 frt 16 d., Caprara-család 4909 frt 97 d., Eugén főherczeg 6805 frt 73 d., pécsi püspök 8199 frt 20 d. E kívül fizettek a nemesek : Pécsett 90 frt 34 d., Szent-Királyon 53 frt 04 d., Hagymáson 16 frt 95 d., Karáczodfán 9 frt 54 d., Hosszú-Hetényen 5 frt 04 d., Mohácson 2 frt 17 d., Kővágó- Szőllősön 5 frt 72 d., Egyházbéren 1 frt 70 d., összesen 183 frt 80 dénárt. Az adó, mint ma is, két részből állott. Az egyiket egyszerűen katonai adónak nevezték, a másikat házi adónak (domestica), mely utóbbi az előzőnek mintegy 47 százalékát képezte. 1729-ben a vármegye adója 59.840 frt 82 dénárt tett ki és 1730-ban 61.519 frt 7 dénárra emelkedett az előirányzat, a nemesek 511 frt 66 d. taxáján kívül. Ez évből megtanuljuk egyúttal a kulcsot ismerni, melylyel az adót kivetették. Adó-alapul szolgált a házzal bíró gazda, annak nős, vagy nőtlen fia, kisházas és bérházas (sülj inquilimus), e kívül a. gazdasági állat és termény. Külön megadóztatták a malmokat, a kereskedőket és kézműveseket A következő táblázat föltárja előttünk, hogy e szerént minő közgazdasági állapota volt Baranyának 1730-ban.
