Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
528 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL szükséges. Nesselrode püspök is bevezettette magát a pécsi egyházmegye javaiba. A bevezetés csak eszményi volt, mert az egyes községekbe nem is mehettek volna, de a, hivatalos jegyzőkönyvben az adomány-levél összes halváit bejegyezték. Érdekes tudni, hogy Radanay és a neo acquistica comissio minden törekvése mellett is, hogy lehetőleg tiszta munkát végezzenek, összesen harminezhót ellentmondó jelentkezett. Ezekből nevezetesebbek : Mérejr Mihály szegzárdi apát, ki Nádasd, Mányok, Széplak, Hidasd és Almásra jelentette lie igényeit. Simaliázy Ferencz baranyai alispán és neje Sándor fírzse, úgy Guázy (tábor mostohafiuk Mányokot követelte. Kécsmárik sopronyi tanácsos és neje Réthelyi Éva, úgy Réthelyi Júlia, Somogyi Adámné, veszprémi táblabiró neje, Hidasd, Csittó, Szúr, Szent- Mária, S'zent-Pál községeket követelték. Rollonics Cipót kardinális nevében Ravasz István de Nagy Erpis prépost egy pécsi házra tette meg ellenmondását. Roller Ferencz jezsuita Görcsönyre támasztotta keresetét. A pécsi pálosok főnöke, Raszer Simon, Ürögh és Patacs községek érdekében nem maradhatott szótlanul. Zinzendorf pedig Vaskapu, vagy Dö- mörkapu végett szólalt föl. Mária Antónia Suza nevében Martini Gotliard Szent-Király, Személy, Bisse, Üszög, Kis-Kozár, Egerágh, Szent-Pál, Széni- r Márton, Babarcz, Szőllős, Egerszeg, Torony, Mogyorósd s Okorághra nézve 1 lépett síkra. Az ellentmondók közt találjuk még' Crimani Yincze pécsváradi- apátot ;; ott van továbbá a Mo 11 osy-csáTad, Rubinyi Mihály, özv. Breunerné, 'Eszterhazy Pál, a Batthyányak, Széchenyi György s több megyei birtokos neve. ')’ A- nova donatio kelte után pár nappal, április 27-én, báró Nesselrode Vilmos, Ferencz, Bertám neveztetett ki pécsi püspöknek. ®) E kinevezéssel együtt kapta Tolnavármegye főispánságát. Baranyára nézve nem volt kinevezhető, mert Draskovics főispán még élt. Mégis talán politikai okok játszhattak közre, hogy Nesselrode 1706-ban a baranyai főispánságot is elnyerte- Erre vonatkozó oklevelét az 1706. év május 11-én tartott közgyűlésen minden ellenmondás nélkül hirdették ki Draskovics mellőzésével, ki ez állásához, melylyel egyébként 1500 írt fizetés is járt,3) még továbbra is ragaszkodott s még 1710-ben is reá irt a vármegyére, hogy az ő főíspánsága ismerendő el, de a helyben működő Nesselrode mellett törekvései sikertelenek maradtak. Nesselrode első teendője volt, a régi püspöki lakot, mely eddig annonaria gyanánt szolgált, visszaszerezni, mit még 1703-bän megkapott, <) de kevés hasznát vehette, mert a Rákóczy-mozgalmak megakadályozták, hogy új házába térhessen. A ráczság garázdálkodása már Radanay halála után érte a vármegyét. A nyomorhoz, melyet a követi utasításban a vármegye maga is jelzett, még politikai áramlatok járultak. Már 1703-ban erősen háborogtak a kedélyek s a vármegye rácz lakossága kihágásai által jelét adta erős !) Acta. Paul. fasc. 4. Nr. 1. — 2) Lib. Reg. 26. 301. — 3) I. 209. — <) Neo reg. fasc. 1211. Nr. 27.
