Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
m A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL hiány nem adomány-levél, hanem a püspökséghez hajdan tartozott falvak (visszaállítása (restitutio bonorum). Mégis ez okmányra később számtalan hivatkozás történvén, az általában „nova donatio“, új adomány név alatt lett ismeretes. v ■ ■ A nova donatio az előbbi rendelkezésektől némileg elüt. Itt a tizedből kijáró tizedet a határvidék költségeire fordítani rendeli. Kötelességévé teszi a templomok fölépítését és iskolamesterek föntartását. A jövedelmekre elrendeli, hogy azok egybe gyűjtetvén, négy egyenlő részre osztassanak, melyből egy negyed a püspöké, a másik a káptalané, melyből zl3 a nagypréposté, egy harmad pedig egyenlő arányban a hat kanonoké. A harmadik negyed a székesegyházé, melyből annak összes költségei, a templom és püspöki palota építési költségei födözendők. A negyedik negyed a szemináriumé, melyből a prebendáriusok tartása, legalább tizenkét papnövendék nevelése, tanáraik fizetése és iskolamesterek fizetése födözendő. Viták elkerülése végett ezeken kívül a nagyprépot kapja Cser- dit és Budát, a kisprépost Varjast és Turonyt, az olvasó-kanonokok Gyó- dot, a kántor Mányokot, a custos Velint, a vikárius Garét. A nova donatio ezek létesítésére a pécsmegyei papságnak 201 küzsé- get adományozott, melyeknek legnagyobb lésze Baranyában vőlh cseké-^ lyebb része Tolnában, Somogybán és a drávántúli részeken. Mégis a 201 község száma csak látszólagos, mert nem egyet e községekből kétszer, de háromszor is megnevez. Más községeket a régi regestrumokban olykép jegyeztek, hogy történeti előismeretek nélkül azok helyét nem lehetett megállapítani. Pl. a „Papaszt-Szent-Mártonfalva“ alatt ki érthette a Duna- Szekcső vidékén fekvő s ma Martinozének nevezett területeket? Más községeknek még nyomuk is elveszett. Voltak olyan községek is, melyeket az előző években a nagy allodiumok donatiói alkalmával más uradalmakhoz csatoltak és adományoztak. Ezeknél azonban nem mértek egyenlő mértékkel, mert a Buchaimb-féle birtokokból vissza kellett adni az egyházi vagyonhoz, mihez az egyház jogosultsággal bírni látszott. Ott azonban, hol az adományozó okiratot már kiállították más részére, a püspökség elvesztette saját okmánya mellett is minden jogosultságát. Hozzájárult ehhez még a határkérdés s a számtalan kicsiny és más községbe beolvadt falucska. így történt, hogy mikor a püspök végleg rendezte vagyonát, a 201 község ama számra olvadt le, melyet fönt elősorolva láttunk, de mely a látszatnál szinte több, mert e községek határaiban egy része az elpusztult községeknek benne foglaltatik. Pl. Bakonya határában Erszeg, Orfű határában Li- bócz, Egrestó, Hetvehely határában Nyáras községek stb. Ezzel azonban nem történt a papsággal igaztalan ság, mert a neo acquistica eomissio által nem forgatott regestrumokból kitűnik, hogy a papság a török előtti időkben a falvakat, melyeket most egészben nyertek, csak részben és némelykor igen kis részben bírták. Az akkori törvénykezésnél a birtok teljes elnyeréséhez a statucio is
