Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A SZABADSÁGHARCZIG. 509 ősénél többre tart. Sajnos, nem tudta még akkor, hogy a kamarilla embe­reivel áll szemközt. Radanay e védelméhez hozzájárult, hogy úgy a pécsi districtus, mely alatt ama kor szellemével egyezőleg egész Baranya értendő, valamint Pécs városa kérelmet intéztek a királyhoz, melyben Radanayt pártfogásba ve­szik és semmikép sem engedik, hogy „német kezében“ maradjon. A fölsőbb hatóság tehát zavarban volt. Nem tudta, hogy mit tegyen amaz előzetes czélzata mellett is, hogy Radanayt megfosztja a püspök­ségtől, annál inkább, mert úgy Baranyában, mint Bécsben arra akarták Radanayt rábeszélni, hogy mondjon le a püspökségről, mibe azonban ő semmiért bele nem egyezett. E közben Radanay levelet irt őfölségéhez, melyben kéri a királyt, hogy őt kegyes pártfogásába venni s mint ártatlant püspöki székébe visz- szahelyezni kegyeskedjék.x) A kérelemnek volt annyi eredménye, hogy szabadon eresztették Ra­danayt és visszabocsátották Pécsre. Képzelhető az öröm, mely a kedélyeket eltöltötte, mikor eg3redüli pártfogójukat ismét körükben láthatták. Hisz maguk a pécsiek büszkél­kednek azzal, hogy Radanay volt az, kinek segélyével az árián vallástól megszabadultak és hozzá még sok egyéb eretnekségtől s ki őket a pestis idejében el nem hagyta. Szükségesnek tartotta tehát e sokat zaklatott nép, hogy visszatérő püspökét valami ájtatos cselekedettel megörvendeztesse. Ekképen született meg a gondolat ama fogadalomra, hogy a város­ban nem tűrnek meg más felekezetet, mint római katholikust és nem engednek meg semmiféle vegyes házasságot. E fogadalmat Cserdy Fábián biró, a jegyző és a szenátus tagjai aláírván, Radanay mint püspök és főispán megerősítette. A fogadalom a várostemplomban ünnepélyes mise alatt történt, melyet aztán évenként ismételtek. A fogadalmi okmány egyik példánya, miután I. Lipót 1693. év. augusztus 13-án a bécsi szent István- templomban az eretnekek áttérítésére nézve fogadalmat tett, az esztergomi érsek által megerősíttetvén, a fogadalmat Pécs városának mindhárom ajkú népe, magyar, német és rácz, elfogadta. Időközben folyt a harcz Bécsben, hogy miképen egyenlítsék ki a üadanay-bonyodalmakat. Radanay kineveztetése, mint történni szokott, Rómába küldetvén, e bonyodalmakig se küldetett vissza, minek oka az volt, hogy Radanay szorongatott állapotában a kinevezési díjat nem tudta megfizetni, az előleges befizetés előtt pedig Róma nem volt hajlandó a megerősítést átküldeni. A pápai megerősítés hiányát már TuUius Miglio is úgy tekintette, hog3T Radanayt nem lehet valóságos püspöknek tekin­teni, neki tehát nincs, püspöki hatalma. Ily fölfogás uralkodott fönt az intéző körökben is, az akkori bécsi pápai képviselet véleménye után in­dulva. Mások ismét Cassamati bíboros, az akkori szt -congregatio elnöké­nek véleményét fogadták el, hogy a pápai megerősítést záros határidő !) Brüsztle I. 452.

Next

/
Oldalképek
Tartalom