Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
472 A MOHÁCSI VÉSZTŐL és 8335 lépés hosszú volt. Eszterliázy PáI fölmérése szerént, egy valóban csodás építmény, mely nyolcz óriási oszlopon nyugodott, azonfelül minden ölre egy-egy ezölöp támogatta. A hid hat évig készült és a vastag tölgygerendák oly szorosan állottak egymás mellett, hogy a rajta leesett pénz, vagy egyéb tárgy a hid alá nem gördült. A Ilid őrizetére a várban hagyott törököket hirteldn rohammal támadták meg s leöldösték. A hid fölégetését stratégiai szempontból tervezték, hogy a törököknek könnyű közlekedési útjául ne szolgáljon. A hid meggyújtása elég nagy munkát adott, úgy látszik, igen nehezen sikerült. Szerencséjük, hogy a Dráva befagyott, így a katonaság a Dráva árterületén sok nádat szedhetett össze s azt nagy tömegekben rakta a Ind tetejére és a hid alá s ezt meggyujtván, a tüzet két napig élesztvén, sikerült a hidat elhamvasztani. A törökök ez idő alatt az eszéki várból folytonosan lőttek a tűzgerjesztőkre, valóságos golyózáporban dolgoztak, de azért mégis egy ember se sebesült meg. Bevégezvén a hid elégetését, a sereg Siklóson át, hol még lövést sem intéztek ellenük, visszatért Pécsre s Zrínyi valóban azt hitte, hogy Hohenlohe távolléte alatt bevette a várat, de öt nap leforgása alatt nagyon kevés történt, mindössze annyi, hogy a vár sánczai alá földalatti járást ástak a vár felé és Hohenlohe saját lakhelyén egy iátornyot építtetett, tán azért, hogy az ostrom-műveletet jobban áttekinthesse s azért is, hogy az ott elhelyezett ágyúval könnyebben a várba lőhessen. Ez idő alatt vérzett el Heberstein Ferencz báró egy nyíllövés által. Zrínyi hadainak megérkezése után való napon három napig tartó zivatar keletkezett s térdig érő hó esett, lehetetlenné téve minden hadműveletet ; a tőrök nem gondolt a kódolásra, hanem erősen lövöldözött a várból. Végre is abba maradt a vár további ostroma. Ennek okát a történetírók különfélekép találgatják. Némelyek szerént a nagy hideg kényszerítette volna a hadat, hogy a várat az ostrom alól fölmentse ; ez azért nem áll, mert a had az egeszen üres város házaiban kényelmes elhelyezést nyert. Mások a nagy faltörő-ágyuk hiányát hozták föl okul, holott a vár északkeleti részén két nagy rést is lőttek a várfalba; fölhozták az eleség-hiányt is. Fraknói szerént a vár vívását pénz és lőszerek hiánya miatt hagyták abba.1) Mindezek befolytak ugyan az ostrom megszüntetésére, de valódi okot nem képeztek. Eszterliázy, úgymond, az összegyűlt vezetők a teendők fölött tanácskozván, bár Zrínyi és Eszterliázy is az ostrom mellett volt, de köztük és Hohenlohe között nézeteltérések merültek föl : sajnálja a döntést, mikor a várat kitartással be lehetett volna venni. Az okot a Zrínyi elleni hadidicsőség irigysége s a németek és magyarok közti ellenszenvben kell keresnünk. Az egykorú följégyzés, melynek Íróját, mint Eszterházyt, politikai okok nem tartottak vissza az igaznak elhallgatásától, következőkép adja i) Tört. tár, 1894.
