Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 467 mindenfelé gazdagon teremnek, a réteket kedves patakok szeldelik át, a gyönyörű szőllők nem csupán bort teremnek, de mindenféle gyümölcsöt is, alma- s veteménytermő kertek vannak mindenfelé, bővelkedik fürdésre alkalmas meleg forrásokban s a belső város terjedelme pedig oly nagy, hogy Bécset meghaladni látszik, míg külvárosai, bár szintén tágasak, nem hasonlíthatók Bécs külvárosaihoz. Tizenhat mecset van a városban, vörösrézzel, ólommal, vagy más érczlemezekkel födött; kettő kiválik közülük: egyik a püspöki rezidenczia tájékán, a másik a budai kapu mellett, mindkettő szépen épült; a falakon belül két fürdő is van márvány-padozattal, érczből készült kutakkal és kristályablakokkal, *) az utczákon is vannak nem közönséges művű kutak2) s tágas épületek nagy számban. Hat- vagy hétezer ház van a falakon belül.8) A városnak öt kapuja van : Buda, Siklós, Eszék, Siklós felé és egy, melyen át a szőllőkbe és a hegyekre jutni.4) A várat a várostól csak egy árok választja el, ott van a négy- tornyu székesegyház, melyet, régi szokás szerént, kőből épült körfallal vettek körül; magát a várost is fal veszi körül, melyet hol négyszegletes, hol gömbölyű tornyok szaggatnak meg.“5) Hasonló módon jellemzi Pécset egy másik egykorú leírás: „Isten segítségével az hires Pécs alá érkezvén, nem hiába választották az régi magyarok ezt a földet, mivel ezen helységnek szép situsát, pronomonto- riumját sok tolinak kölletik exprimálni. Búzatermő földje jó, csak egyszer szántják, de az tavali nagy havazás az vetéseket mind kivesztették volt, az miatt kelleték itten legelsőben is poroszniczát megkóstolnom, melynek emlékezetére még most is vaczog a fogam. Bora jó, többnyire mind veres. A város szitusa úgy fekszik, mint Kőszegh, benn a városban 45 forgómalom, mind cseréppel födött, csatornái temérdek sok, úgy, hogy sok istállóban az lovak elejében is csatornán folyt az viz. Volt benne csak kereskedő bolt 2000-nél több. Szép márványkőből faragott metszett feredő házai, kik mind bádoggal, fehér ólommal és rézzel voltak fedve. Utczája mind padimentumos és kővel készített. Az vára ben volt az városban mint Kőszeghen.“ p E két fürdő egyike a Ferencziok-utcza 33. sz. ház portáléja helyén, a másik a várostemplom mellett volt; egy harmadik a király-uteza 23. sz. ház helyén, a saroktól mintegy ölnyire, a körülmetélési fürdő volt. — 2) E kutakat a köznép a török időből máig san- dervárnak hívja. — 3) E szám nincs minden nagyítás nélkül ; tapasztalat, hogy a távolról szemlélő Pécset sokkal nagyobbnak véli, mint a minő az a valóságban. - - 4| A kapuk megnevezései nem helyesek egészen a Mars-Ilungaricájában, mert e négy kapu, a budai siklósi, szigeti és vaskapu voltak, a gyalogkijáró a szöllőhegyek felé ama toronyból volt, mely az úgynevezett újfürdőnél, a püspöki házi kert délnyugati sarkán ma is fönnáll. E torony északra néző részén meg van a kapu s külső részén a függő hid nyoma s a csiga, melyen a leeresztőkötél futott. E tornyot és a régi vár sarkát összekötő fal már akkor meg volt és a fölső víztartó választófalát képezte az alsó víztartó ároktól, melyek a hegy meredeksége miatt egy vizirányban nem állhatták. A szöllőbe menő a mai Szepessy-szobortól délre lévő hídon átment a kapu-toronyig, hol az árkon belül, de a várfalon kívül, keskeny út húzódott részben egy árkád alatt, mely a mai püspöki palota déli oldalán lévő erkélyt képezi, a vársarkon túl lévő toronyig. A kijárás tehát mind a város, mind a vár lakóinak elég kényelmes volt. — 5) Bubics Zs. 45. lap. 30*
