Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 461 A XVII. század kezdetével a katholikus hit fénye is újra kezdett földerengeni Pécsett s Baranyában. István pap, úgy berkesdi és bicsérdi társai elhaltak s a katholikus nép nem kapott papot sok ideig s katholikus vallásukhoz hűek akarván maradni, egyik közülök, minden fölavatás és tudományos előkészület nélkül, a papi teendők végzését elvállalta s így éltek tovább ősi hitüknek. Haas tizenegy ily ál-papot számít ez időből.x) Ez elhagyatottságon végre a jezsuiták, ez elszánt s akkoriban egyedül vallási meggyőződésének élő új szerzet tagjai segítettek. A püspökök távol megyéjüktől, mivel a haszonbérbe adott püspöki jövedelmeket se bírták a bérbevevőktől megkapni, úgy látszik, arra határozták el magukat, hogy néhány bátor jezsuitát küldjenek Pécsre, kettős czélt érvén el így: a hitoktatást és jövedelmeik összegyűjtését. Erre látszanak utalni Cseh János püspökké nevezésének kérdésében a vatikáni consistorium iratai, melyek azt mondják, hogy az istentiszteletet egy fakápolnában tartják Pécsett 163í-ben, hol a püspök részére adományok gyüjtetnek (colligentes pro episcopo pecuniam), mit ha a törökök megtudnának, azonnal fejüket vennék.2) A jezsuiták között elsők Pécsett Vásárhelyi Gergely, ki az evangélium terjesztésére a XVI. század végén, vagy legkésőbb a XVII. század elején jött Pécsre, néhány évet itt töltött s innen Bethlen Gábor kérelmére Erdélybe zarándokolt és Kolozsvárott 1625-ben meghalt.3) Ezen kívül mint a szerzet küldöttei koronként mások is voltak Pécsett, kik közül Hajnal Máténak tudja nevét a történet, ki 1578-ban született. Haas szerént a jezsuiták4) 1612-ben jöttek elsőben Pécsre s az álpapok helyére lépvén, visszaállították a régi istentiszteletet. Draskovics György püspökre vonatkozó vatikáni okmányok szerént, 1680-ban Pécsett három világi pap volt s két jezsuita, mindannyian világi ruhában, hogy így a törökök ellen nagyobb biztonságban legyenek s úgy látszik, hogy akkor több katholikus pap nem is volt a megyében, mert az okirat hozzá teszi, hogy a megyében világiak, vagy legfölebb kisebb egyházi renddel bírók teljesítették az istentiszteletet, kik a papok hiányában kihirdetik az istenigét, keresztelnek s megkötik a katholikusok házasságát8) s erre mintegy szabadságuk van s azért közönségesen licentiatusoknak (a licet szóból) nevezték őket, kik még a XVII. század első felében is szerepeltek, de alig találunk mégis 80—35-öt, miből látható, hogy ez időben egyáltalán igen kevés volt Baranyában a katholikus. Római katholikus rész ez időben csak a Hegyhát volt s a Mecsek alján néhány falu, mint Hosszú-Hetény, Kátoly, P.-Szent-Erzsébet, Szebény, Szűr, Kővágó-Szőllős, Bakonya, Patacs, Bicsérd stb. s főképen P.-Szent-Erzsébet vidéke, hová 1629-ben Horváth János jezsuita telepedett le. A török szeme elől eltakart vad vidékén, akkoriban Vinkovics Benedek pécsi püspök, kinek e püspökségből csak 200 írt évi jövedelme volt, Horváth Jánost nevezte ki vica- i) i) Emlékirat 264. — 2) Koller VII. 10. — 3) Brüsztie I. 91. és Sehönwiesner. — 4) Emi. 264. — 8) Koller VII. 3.
