Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 41t Magától érthető, hogy e hadi czélra fordított adóhoz hozzájárult a kath. alsó papság is; e jegyzékből látjuk, hogy a pápai tizedek összeirása óta (1332—35.) a plébániák száma részben szaporodott. Mint plébániák említtetnek : Iregli, Szent-Miklós, K.-Szőllős, Tőttős, Boda, Tarosa, Szent- Lőrincz, Bicsérd (esperesség), Szent-Gál, Szent-Iván, Szent-Dénes, Haraszti, Szent-Mihályíá, Szent-Jakab (Somogy), Csonka-Mindszent, Botyka, Zsibót (Somogy), Szent-Miklós, Szent-Egyed, Szent-Gál, Keresztur, N.-Szt.-Erzsé- bet, Nagy-Váty, Boldogasszonyfa, Helesfa, Abaliget, Kovaczena, Egyházbér, Barátur, Peleske, Jánosi, Magyar-Szék, Szent-Imre, Monoh, P.-Szt.- Márton, Magyar-Hertelend, Bisztricze, Hagymás, Szent-Katalin, Hetvehely, Korpád, Szent-Dómján, Erdei, Kökény, Yiszló, Terehegy, Isztró, Bodony, Baksa, Kis-Dér, Görcsöny, Zók, Babarcz-Szőllős, Keszü, Uj-Mindszent, Kisasszonyfa, Kőris, Magyar-Mecske, Sumony, Marócsa, Bogdása, Kápolna, Gredistye, Pobor, Sellye, Nagy-Csány, Oszró, Gerde, Szent-Király. Ezekből Görcsöny, Babarcz-Szőllős, Helesfa, N.-Szent-Erzsébet, Nagy- Váty és K.-Szőllős falvakban egy-két segédlélkész is volt, a hol tehát több templommal, vagy kápolnával birt a község. Pázdánban és Bagotán kuratiák lehettek. Baranya keleti részéről följegyzés nincs, ezért arról véleményt se lehet adni, ellenben a nyugati oldalnak, különösen déli dráva- menti részén, több plébánia hiányzik, melyek a papi tized-lajstromban szerepelnek; ilyenek például Sámod, Turony, Szerdahely, Boldogasszonyfa. Valószínű, hogy a reformáezió e vidéken már megkezdte működését s ezek inkább az őket pártoló törökhöz szítván, Ferdinand segélyezésére minden adót megtagadtak. Az adózás nagyságából Ítélve, a kath. plébániák közt legjobbnak látszik Szent-Lőrincz, Boda, Hajmás (Szent-Katalinnál), legkisebbek Terehegy, Isztró, Kis-Dér. Ezek után még csak 1557-ben találkozunk tömegesebben a kath. papsággal, mikor is a következő falvakban voltak kath. papok, u. m. : Szent-Király, Iregh, Bánfalva, Árpád, Személy, Bise, Iszegh, Szőke, Kis- Kozár, Pogány, Sumony, Orsi, Libócz, Bogád (?), Mohács, Boly (?), Szent- Marian (?), Lancsuk, Geres, Márok, Alsó-Himesháza, Szabar, Görcsöny (Rácz-), Bár, Szava, Felső-Himesháza, Fenyés, Kárász, Vékény, Egregy, Máza, Iványi, Kölked, Monyorósd, Gata, Monyoka, Paphel, Szent-Márton- falva (Szekesőnél), Somogy, Mirochel (?), Evsztör, Sarrós, Császta, Mik- mis (?), Devecser, Kis-Herend, Szabócs, Meszes, Egerágh, Mániáivá, Budafalva. 0 1543-ban Szulejmán óriási hadsereggel jött immár negyedszer Magyarországba s most azzal a ezéllal, hogy az ország egy részét magának elfoglalja s különösen Baranyát, melynek egyik része már is hatalma alatt állott. E hadsereg először Valpót s utána Siklóst ostromolta meg. Valpón Perényi Péter neje, ormózdi Székely Klára és Archó nevű várnagya, hősiesen védték magukat, de az árulásnak kénytelenek voltak engedni ; s miután Szulejmán e győzelem fölött a vezérek szerencsekivá') Urbs et Couser, fase. 90. N. 91.
