Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
402 A MOHÁCSI VÉSZTŐL tárában őrzik, a Sulyok-család iratai közt. A végrendelet terjedelmes s érdekes okirat, a püspök hazaszeretetének liű kifejezője, melyben arra kéri a királyt, hogy e fontos püspökségre megfelelő embert helyezzen. Testvéreinek s a vár tisztviselőinek lelkére köti, hogy a várat tartsák meg a király hatalmában; a káptalant, egyházi javakat és testvéreit a király kegyelmébe ajánlja. Aranya, ezüstje ugyan nincsen, de száz akó bort hagy a királynak, a miből látható, hogy a püspök és király teljesen kibékültek. Tetemeit a szent Imre-oltár elé kérte eltemettetni. Később testvérei egy kápolnát akartak építeni Pécsett a püspök emlékezetére. Megtörtént-e, nem tudható, de annyi áll, hogy jogutóda, Ezek János püspök, 1539. évi junius 29-én kelt levele szerént, ez iránt való tekintetből Sulyok György testvéreit kegyúri joggal ruházza föl szent Imre oltára fölött. — Ugy’anott találjuk Sulyok István Fereneznek anyjához, Kende Klárához irt levelét Pécsről, melyből látható, hogy iskoláit Pécsett végezte. A pápa ez időben a magyar egyházak elhagyott állapotáról gondoskodni akarván, 1536. évi márczius 15-én Ferencz epiphanai ez. püspököt nevezte ki pécsi sufifraganeusnak.4) Ennek személyére nézve megjegyzi Pray, 2) hogy Pesthy Ferencz volt, egyúttal kanonok s a pesti plébánia commendatariusa s a legvalószínűbben ugyanaz, ki a négy evangélistát magyarra fordította.8) A katholikus egyház ez időbeni elhagyatottságát s vallási elhanyagolását bizonyítja ama körülmény, hogy a mohácsi vész után, Istvánffy bizonysága szerént,4) a püspökségek többnyire világi kezekbe jutottak. Perényi az egri püspökséget, Szerecsen János a pécsit, Török Bálint a nyitrait, Bakócz (Baquitius) Pál a győrit, Bodó Ferencz a gyulafehérvárit, Bernáth Gáspár a Csanádit kapta, kik mind világiak voltak. Ennek egyik oka az is volt, mert már korábban az egyházi méltóságokat viselő egyének csak igen későn szenteltették magukat papokká. 1495-ből olvassuk, hogy a pécsi prépost csak a király" ottléte alkalmával tartotta meg első miséjét. Oláh Miklós, ki 1516-ban Szathmáry György pécsi püspök titkára volt, csak 1518-ban, mint pécsi kanonok szenteltetett föl pappá ; 1548-ban lett egri püspök, miután előbb már zágrábi volt és 1553-ban ült az esztergomi primási székbe. E férfiú 1552-ben Mária királynéhoz irt levelében arról értesíti, hogy jövő Mátyás napján fogja első miséjét mondani.5) — Szalkay László esztergomi érsekről Burgió pápai követ azt Írja 1525. évi áprilisban, hogy az egész ország mormogott, hogy- még nem szenteltette föl magát, mi most husvétkor végre megtörtént. ») Verancsics Antal, ki, mint alább említjük, a hódoltság idejében a pécsi püspöki czímet viselte, később egri püspök, majd esztergomi érsek lett s ki oly keményen kárhoztatta Dudich Andrást, hozzá irt levelében liitehagyottságáért : életében alig celebrált. 1568-ban Draskovics György" egykor pécsi, később i) Koller V. 19G. — 2) Specimen V. 252. — 3) Meg van a pécsi püspöki könyvtárban. — *) XII. 148. —' 5) M. T. Oidt. II. 315. — «) Mon. Vat. II. I. 171.
