Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A tÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 39? de Szerecsen János vasmarokkal tartotta kezében Pécs városát s a királyához hűtelen embert a városba be nem eresztette. E kívül János király 1529-ben levelet intézett VII. Kelemen pápához, hogy Sulyok Györgyöt, mint hálátlan embert, ki koronás királyától elpártolj a püspökségben meg ne erősítse. *) János czélját érte, Sulyok sohase nyert megerősítést s bár e czhnet használta is, a püspökség jövedelmét nem húzta. A János királyhoz ragaszkodó Pécs városában és Baranyában Muez edoni prépost se maradhatott meg. Ferdinánd király őt még koronázása napján nevezte ki nagyváradi püspöknek, de Nagyvárad János kezén volt s így abba be nem léphetett. Maczedoni Lászlóval ngyanegy időben Pécsett egy másik prépost is volt. Fessier együtt említi e két prépostot a pozsonyi országgyűlésen 1520. november 25-én ; Istvánffy csak Peregi-1 említi ott meg. Peregi Albert épúgy mint Maczedoni, Ferdinánd király embere volt s fontos megbízásokban vett részt. így az 1532-ben megtartandó kenesei gyűlésre, melynek föladata lett volna elhatározni, hogy a két király közül melyikhez csatlakozzék a nemzet, avagy Perényi szerént a törökhöz csatlakozzanak-e; Ferdinand, Peregi Albertet oly utasítással küldte, hogy a határozat hozatalát meggátolni igyekezzék. A gyűlésen Sulyok György is részt vett, de az ország legelőkelőbb urai meg nem jelenvén, újabb gyűlés egybehivását határozták el. A Berenhidára újólag összehívott gyűlés se határozott semmit. Részt vett Peregi a Ferdinánd által Pozsonyba összehívott ülésen is; ily körülmények miatt pécsi prépostsága jövedelmeit nem élvezhette, miért Ferdinánd Zalamegyében biztosított neki jövedelmet. 2) Tudjuk, hogy Pécs városa 1541-ig állott János király pártján, azonban e város se volt egészen állhatatos. Találunk egy okmányt 1528-ról a királyi könyvekben.3) Ez okmány két kelettel bír: egyik Budáról 1528. évi február 6-ról származik, mely szerént Ferdinánd király a koronázás emlékére, Sehwejler Wolfgang pécsvárosi biró előadása nyomán, megerősítette a várost Ulászló és Lajos király idejében gyakorolt ama jogában, melyre vonatkozó iratok azonban elvesztek, hogy kapu-adó fejében, tekintet nélkül annak mennyiségére, ha a kapu-adó egy forint, úgy a város csak 200 forintot; ha 50 dénár, csak 100 forintot tartozik fizetni. Ez okmányt, még mielőtt aláírták volna, Esztergomban február 19-én azzal toldották meg, hogy a király a várost 12 évre megszabadítja minden adózási tehertől, a kamarai nyereségtől; de ez idő alatt Pécs polgárai a házakat megépíteni s a város falait és szerelvényeit helyre állítani tartoznak. Ha ez okmány hitelessége ellen nem is lehet egyenesen síkra kelni; ezzel még az nincs igazolva, hogy Pécs az időben Ferdinándnak meghódolt volna, s lakossága is nagyrészt magyar lévén, nem valószínű, hogy Pécsnek német bírája lett volna ; csupán az tehető föl, hogy Pécs néhány i) i) Koller V. 215. — 2) 1536. évt pozsonyi kir. regestrum, 86. lap. — 8) 1. 95. lap.
