Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
39(1 A MOHÁCSI VÉSZTŐL Baranyavármegye és Pécs kezdetben az első megkoronázott királyhoz ragaszkodott. Ez természetes volt, mert Pécs püspöki város lévén, ez időben már püspökei voltak a megye főispánjai, ennek hiányában csonkának tetszett önmagának, meddő lett volna működése. Ehhez járult Báthory István nádor esete, mely ellenszenvessé tette a János királylyal ellentétes frakeziót. János király ügyesen intézkedett e részben Baranyára nézve, hogy nyugalom szálljon az emberekbe ; és Sulyok Györgyöt nevezte ki pécsi püspöknek. Verancsics szerént1) előkelő családból származott. Lekcsei előneve, a bodrogmegyei Lekcse községtől eredt ; testvérei Sulyok Balázs, Szabács bánja, Sulyok István, Nándorfehérvár bánja voltak.i) 2) Verancsics úgy mondja, hogy enyingi Török Bálint rokona volt s ennek kedvéért kapta volna püspökségét, melyet azonban a németek cselszövénye miatt nem használhatott. A németek cselszövénye annyiban játszik itt szerepet, hogy Sulyok Gáspár csakhamar elengedte magát csábíttatni Ferdinand pártja által. Ez átpártolásra kétségkívül nagy befolyása volt ama körülménynek, hogy rokona és pártfogója, enyingi Török Bálint is Ferdinánd részére állt, továbbá az akkori pécsi prépostnak, Brodarics Istvánnak, a prépostság- ban jogutóda, Maczedoni László, Ferdinánd pártján állott. Maczedoni László, akkori baranyai birtokos család tagja (Bozsok és vidékén), II. Lajos udvari embere, kit a király a mohácsi vész előtt, még Tolnáról küldött volt vissza a királynéhoz. A befolyás, melyet a prépost az udvari körökben biztosított magának, eredményezte, hogy ama kevesek közé tartozott, kik Ferdinándlioz kezdettől mindvégig hívek maradtak. Sulyok György püspök Ferdinándlioz szegődvén, azok között állt, kik 1527. november 17-én ennek a hűség esküjét letették, bár ugyanaz év márczius havában még János pártján állott s az ez által Budán már- czius 23-án megnyitott országgyűlésen részt vett. Átlépésével azonban saját vesztére dolgozott, mert János királynak értésére esvén a dolog, mesztegnyői Szerccsen Jánost, ki a mohácsi ütközetben is részt vett s akkor Tolnavármegye főispánja volt, tette meg világi létére pécsi püspöknek. A püspök, mikor Ferdinándnak hűséget esküdött, nem jött egyenesen Pécsre, hanem Pozsonyba ment, hogy a nádorral a pécsi templom kincsei iránt intézkedjék és Sulyok püspök ez ügyet, bár mint föntebb láttuk, elég szerencsétlenül végezte be ; később, mikor Sulyok János visszatért, az országos tanács, fáradozásáért 300 forintot szavazott meg neki, melyet végrendeletében, tekintve egyháza szegénységét, ennek hagyományozott. ‘) Sulyok György végezvén Pozsonyban dolgát, Pécs felé indult, i) Kun Géza gróf m.-németi levéltára. Valószínű, hogy a Sulyok-féle iratokkal jutott e levéltárba a „dyakoy“ egyház ",,marhái“-nak (kincseinek) regestruma, melyből azonban csak az utolsó lap van meg a levéltárban, de annak gazdagsága bámulatba ejt, pedig a pécsi egyház gazdagságát még nagyobbnak kell képzelnünk.
