Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
388 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL Továbbá pedig azt mondja : „János vajda Fehérvárra mene, az Lajos király testét meghozatá az mohácsi csata mezeiről, kinek testét az halászok sárba benyomták vala, hogy az terek meg ne találná11 s hozzá tévé, hogy „János temettette el őt Fehérvárott, hol majd reá (nov. 11.) János magát megkoronáztatta. “ Nem furcsa-e, hogy a királyt nem neje, nem annak testvére, a magyar trónt óhajtó Ferdinand keresteti föl s temetteti el, hanem János vajda? Brutus I. M. idézett művében1) egyszerűen azt Írja, hogy a király holttestét később keresvén, Cselénél megtalálták, mely Mohácstól nem messze fekszik (lstvánfíy hibásan Karassa vizének nevezi) és pedig oly helyen, hogy bizonyosnak vehető, miként élve nem került az ellenség kezébe s nem messze tőle voltak Aczél és Trepka holt tetemei, míg Sárfy, a jelen volt tanú, csak Trepka holttestét említi meg. Brutus ez adatát Brodarics leírásából vehette, de inkább lehet a szemtanú Sárfynak hitelt adni ; ellenben Sárfynál az a különös, hogy nemcsak erről, hanem sok szétszórtan fekvő holttestről tesz említést, melyekből sokat megforgattak, mikor Lajos holttestét keresték. Ez előadásnak nincs logikai előzménye, mert a csata leírása igazolta, hogy a Csele vidékén csata, vagy összeütközés nem volt, a török a menekülőket nem üldözte, az est beálltával hatalmas záporeső támadt. Nem érthető tehát, miként jöhettek holttestek e helyre, mely a csatatértől 8—10 km. távolságra fekszik? Nem nyer ezek előadásában az se helyes megvilágítást, hogy ha már holttestek feküdtek ott szanaszét, miért épen ezt a holttestet temették el s nem a többit is ? A király halálának adott magyarázata nem engedi föltételeznünk, hogy Aczél, Trepka, sőt Brodarics szerént mások is (plures etiam alii) hasonló módon vesztek volna el és pedig annál kevésbé, mert Brodarics ama megfejtése mellett is, hogy a Csele vizét a Duna áradása megdagasztotta, helyi viszonyok nem engedik azt a következtetést vonni, hogy ott a király és követő társai alkalmasabb átkelési útat ne találhattak volna, mikor maga a király e vidéket már ismerte s mikor föl kell tennünk, hogy e patakon, melynél a népes Csele község épült, mely e vidék Thermopi- lejének tekintendő, hid ne lett volna s ha nem volt, a sereg bevonulásakor hidat ne verettek volna. Sajátságos, hogy maga Brutus I. M. magyar históriájában sem azt nem mondja, hogy a király a csatában veszett el, sem azt, hogy a vízbe túladott, csupán, hogy holtteste később megtaláltatott (cadaver postea inventum est). 2) Később azonban megemlékezvén Lajosról, mint „megölt“- ről szól, rex interfectus, mondja.:l) Ludovicus caesus, mondja ;4) egyik sem az a kifejezés, melyet a csatában elesetteknél, vagy vizbefúltaknál szoktak használni s úgy tűnik föl, mint egy önkéntelen vallomás, melyet Brutus történetében tesz, ki, mint tudjuk, munkájának e részén már nem tett javításokat5) s így szavai tudatának teljes és őszinte kifejezései, mihez i) II. 238. — 2) II. 238. — 3) IT. 275. — <) II. 330. — 5) Lásd Toldy Fér. ak. kiad. előszavát
