Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 357 21 forintot, a pécsi püspök orvosának birtokairól 14 frtot,. Lábatlan András kisharsányi és szent-tamási birtokairól 27 forintot, a Siklóson elégett házak után 13 forintot, a várfalakon belül lévő házak után 28 forintot. A püspök Baranyán kívül is bírt ingatlanokat ; így Somogybán 2055 forint adóelengedésben részesült; Tolnamegyében 1306 forintot engedett el neki a király. Slavóniában 628 forintot, melyeket Zsigmond jogszerűen nem fizetett meg. Ellenben meg kellett fizetnie a dikát magánvagyona után, mert olvassuk, hogy Slavóniában a testvérével közös vagyonra 928 forint dika terhelte. A püspök bérben bírta a királytól a szeréini tizedeket, melyek után 1494-ben 300 forintot fizetett. Ivánka-Szent-Györgyöt mint későbbi szerzeményt se tekintették tehermentes vagyonnak, mert ez is 616 forint dikát fizetett. A pécsváradi apátság maga se fizetett adót s a gubernator is csak katonatartás megváltása fejében volt kénytelen 500 forintot fizetni. A királyi regestrumból még érdekesnek találjuk följegyezni Baranyát s l'écs városát érdeklő következő adatokat; Jaicza várába 2600 köböl búzát küldtek. Pécsi köbölt számítva, tiz köbölért egy forintot adtak. Milyen drága volt akkor a pénz ! A királyi kocsikhoz szükséges posztót Pécsett vásárolták be ; tizenegy darabot 177 forintért. Ez igazolja Pécsnek nagy posztóiparát. Bizonyos paizsokért (pro arcubus clypeis), melyeket Jaiczára és Nándorfehérvárra Baranyából vittek, 177 frtot adtak ki. Gyulai György (Gyuláról), Bika János (Terebegyről), Kémendi György, Kozári Dömötör a baranyai eontributioból 72 forintot kaptak. Kár, hogy a regestrum nem indokolja, miért kapták. Annyi bizonyos, hogy nevezettek Baranya előkelőségeihez tartoztak. A királyi suffraganeusnak Baranyában segélykópen 32 forintot adtak. A pécsi barminczados által a király részéi*e bárom timella Malvasiri, bárom timella Rinolió és három timella Pynol-bort rendeltek, a mit 40 frt értékben küldtek meg. Tehát borát az udvartartás Pécsről szerezte be, mely akkor tájbor-termelést űzött. Mindezek hatalmasan igazolják Baranya és Pécs akkori virágzását; iparát, termelését, Zsigmond püspök gazdagságát s politikai befolyását. Sajnos, hogy Pécs e jeles püspökének, kit az a dicsőség is illet, hogy politikai gondjai között a székesegyház restauráczióját is keresztülvitte s a művészetnek áldozva, Olaszország egyik festőművészét, Jakab benczés atyát hozatta Pécsre pápai engedelemmel ; J) ellenségei s irigyelnek ármánya folytán nagy hamar porba hullott dicsősége. Mikor ugyanis az 1495-iki országgyűlésen Zsigmond püspök leköszönt a királyi kincstartóságról, ki se boszankodott érte jobban mint Bakócz, ki egyik oka volt annak, hogy a közjövedelmeket magánezélokra fordították s az országgyűlésen rajongó nemesek czélzásait magáról elhárítandó, a kincstári számadások átvizsgálását indítványozta. Ez ügyben 1 1 Koller IV. 506.
