Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
352 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL vívott .véres ütközetben szétszórták. Egykorú okmány Csontmezönek nevezi e helyet (valószínűleg prehistorikns temető), mely Zabathon község szomszédságában terült el.1) A csatateret tehát Kölesdtől nyugatra kell keresnünk. Hetven előkelő foglyot ejtettek s a Budaváráról elhozott kincsek egy részét is zsákmányként nyerték. A két sereg ereje egyenlő volt ugyan, de Corvin könnyű hadai Beatrix nehéz lovassága rohamának nem bírt ellentál hí i. A vesztett csata erkölcsi nyomása alatt s a rákostéri izgalmak után, mikor a tulajdonképeni munkának megkezdődnie kellett volna, Pécs városában a pártvezérek maguk hasonlottak meg egymással. Bár a pécsi püspök szívesen látott vendégei voltak, de a budai hírek a párt tagjait igen elkedvetlenítették. Székely Jakab Styriába vonult és Miksához pártolt, Ujlaky Lőrincz visszatért birtokaira, maga Corvin János is reményt- vesztve húzódott vissza slavóniai jószágaira. A pártnak legvégsőig ragaszkodó hívót, Hnwpó Zsigmond pécsi püspököt és Ráskay Balázs budai prefektust, Bakócz és Dóczy püspököknek sikerült rábírni, hogy .('orvin Jánossal a békét létesítsék, melylyel ez lemondott a trónra való igényeiről s a koronát, melyet Pécsről magával vitt, az ország rendéinek visszaadta. Mikor Ulászlót királynak megválasztották és a koronázást 1490. évi szeptember 18-án Székesfehérvárott megünnepelték, a szelidlelkii ('orvin János a király jobbján, Zsigmond püspök pedig balján haladtak ámenéiben, kik a választott s megkoronázott királyhoz mindvégig hűek maradtak. Zsigmond püspök kötelességének a koronázási ünnepélyen eleget tevén, miután még jobban is meggyőződött Ulászló tehetetlenségéről, de a teret a nagy rálátó oligarchia s önző püspökök már elfoglalták, a közügyektől teljesen visszavonulva jött Pécsre. E körülmény gyanút keltett Ulászlóban és különösen az, hogy a királyi sereghez a legkevesebb katonát küldte, holott, Tubero megjegyzése szerént,2) az ország legjövedelmezőbb püspökségét bírta és sok magánvagyona is volt. Gyanú támadt, hogy Pécs püspöke titokban tán mégis tovább fűzi Corvin János trónra emelésének eszméjét s Miksa is a pécsi püspököt hűtlenségre csábítandó, ennek a salzburgi érsekséget Ígérte oda, mit azonban a pécsi püspök visszautasított,3) a király azt határozta, hogy elküldi Pécsre Kinizsy Pált, egy kissé körültekinteni a püspöki udvarban. Kinizsy eljött Pécsre, itt azonban meggyőződött, hogy mind a püspök, mind Pécs város polgárai erősen ragaszkodnak Ulászlóhoz, miért méltányolva azok jóindulatait, a királyi tanács előtt Pécs városát s püspökét a legnagyobb dicséretekkel halmozta el. Ez időtől Ulászló gyakran vette igénybe Zsigmond püspök tanácsait ; őt, Lukács Csanádi püspök után, ki nem egészen hűen látszott a királyi kincstárt kezelni, kincstartóvá tette, majd, mikor testvéreivel való értekezésibe Lőcsére ment, őt és Fodor István szerémi püspököt nevezte ki Buda- i) i) Hazai Ok. VII. 484. — 2) Lásd Bonfin Dec. 5. L. 2. — 3) Fessier V. 518.
