Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. IU«) 1481-ben IV. Sixtus megengedte, hogy Pécsett nemcsak a székesegyházban, miként azt előde, II. Pál rendelte, de az összes templomokba beléphessenek az ex kom muni háltak és misét hallgathassanak. A kiátkozottak megjelenése az isteni tiszteleten nagy kellemetlenséggel járt, mert azt azonnal megszakítani s a harangokat megkondítani kellett, ily módon utasították ki azokat a templomból s mit az ex kommunikáltak a zavar előidézésére föl szoktak használni. E bajt megszüntetendő, miután Pécsett különösen sok halotti misét szolgáltattak, folyamodott Zsiginoiul püspök az engedélyért a pápához.1) Látni való, hogy a pápa hatalmi eszközei még divatosak voltak ugyan, de a kor igényei kényszerítették őket saját hatalmi eszközeik meggyengítésére. 1480-ban IV. Sixtus a trinitási apátság birtokait Antal megazni püspöknek adta, azaz commendatoriusnak nevezte ki s e méltóság tulajdonosa valamely gazdag szerzet élén, annak vagyonát a maga hasznára szokta volt kezelni, mi tetemes jövedelmi forrás gyanánt szolgált, de a szerzet föntartására mégis any- nyit köteloztetett adni, hogy a monostor s annak tagjai magukat tisztességesen fön- tarthassák. Magától érthető, hogy mikor a pápaság a szerzetek birtokait csupán anyagi szempontból tekintve, papjai részére jövedelem - forrásnak minősítette, nemcsak a szerzetek s vele a tudomány s humanizmus föl virágzásának vetett gátakat, de a ferde erkölcsi befolyás súlya alatt elvesztette saját támpontját is. Látjuk ez időben, hogy a pécsváradi apátságot majd egy kanonok, majd egy püspök bírta mint mellékjövedelmet; a zebegéni apátság birtokait a pécsi püspök kapta, de rombadőlt monostorának visszaállításáról szó se volt, mert annak a püspök anyagi érdeke állt ellent. A czikádori apátság a cziszterczita szerzeté, a benczések, majd világi papság kezén; jutott. Az átalakulás tehát magában az egyházban indult meg lassan, önkéntelenül. i) i) Koller IV. 429. Kniest püspök emlékköve.
