Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A MOHÁCSI VÉSZIG. 33? melyet sok éven át meg is fizetett. Egyébként eltekintve attól, hogy minő összegeket adott Magyarország a korábbi időben a pápának s a török elleni harcz vallási érdekek háborúja volt; a pápa még Mátyás idejében is tetemes összegeket szedett a püspököktől, így 'hums Pannonius 1400. február 14-én 1(550 arany fortot, 1460. június 20-án 1650 Irtot, augusztus 14-én 1700 arany forintot fizetett a pápának püspöki kinevezése díjában. ') 1465-ben a megye főispánjai Újlak y Miklós és Szokolyi Péter vol­tak.s) 1466-ban csak Szokolyit és 1467-ben csak Ujlnkyt említik az ok­iratok.8) Valószínű, hogy 1468-ig mindketten főispánok voltak. Janus Pannonius és Rozgonyi Sienán és Velenczén keresztül jöttek Rómából s a püspök költői hire mellett a pápától kinyert áldozat is nö­velte tekintélyét, nem csoda tehát, ha a lángelméjii férfiúnak közel és messze keresték barátságát. Saját leveléből olvassuk, hogy Maurus Kris­tóf velenczei dogé Jan üst és nagybátyját külön kegyelembe részesítette, miért neki köszönetét mond Pécsről 1462. októberben.4) Ugyanez évi szeptemberben köszönetét fejezi ki S. Susannae bíborosának, hogy barát­ságával őt fölkereste s őt a távolból is szereti.6) Később, 1472 táján, járt is a püspök Velenczében, hogy egy bataviai egyént, Banns fiát, Miklóst, ki orvul emberölést követett el, a dogé börtönéből kiszabadítson; de ez nem sikerült neki mindaddig, míg ez ügyben maga Mátyás király nem irt, azzal indokolván kérését, hogy ez ember neki és országának fölötte szükséges.G) A pápának ez időben is meg volt ugyan befolyása, de azt Mátyás király akaratereje igen korlátolta. 1461. október 10-én kelt leveléből olvas­suk, hogy II. Pius, miután a szent János-káptalan prépostja, Glavina Pál, állásáról lemondott, saját eubiculariusát, Jánost, ki eddig a váczi káptalan custosa volt, e javadalom megtartása mellett, pécsi prépostnak nevezte ki. Az okmány szorént e prépostság 200 arany forint tiszta jövedelmet hozott s még annyiból is figyelmet érdemel, mert a két káptalan hatás­körét, ismerjük meg belőle. A szent János-káptalan a lelkipásztorkodás ügyével foglalatoskodott (cui cura imminet animarum), míg a szent Péter- káptalan a törvénykezés s közigazgatás teendőit s megbízásait végezte.7) 1467-ből ismerünk néhány közigazgatási férfiút is. Alispánok Geszti János és Földvári Cz.ohor János, kik, mint látható, nem voltak baranyaiak, hanem tolnai- és bodrogmegyeiek. Mint szolgabirót találjuk Herendy Miklóst.8) Sajátságos, hogy ez időben eltérve a közel 200 éves szokástól, nem Nagy falúban tartották a gyűléseket; hanem a tiszti üléseket, úgy látszik, állandóan Trinitáson, még 1468-ban is,9) sőt még a megyei köz­gyűléseket se tartották Nagy tahiban, hanem Pécs közelében, miután a városban, a város kiváltságainál fogva, gyűléseket nem tarthattak, így olvassuk 1467-ből, hogy Tapazdy Kazának pere volt az Istvúnty elődök ellen Ózd birtokáért s az ügyet a Pécs közelében tartandó köz­li Koller IV. 4!), 58, 59, C0. 2) Révay. Gyulai IX. 32. 37. — 3) Révav. diver. II. 3. Dl. 16577. *) Koller IV. 97. — ») U. o. IV. 99. 8) lí. o. IV. 188. — ) H. o. IV. 82. 8| Zély fasc. 273. 2790. — ») Zsély 213. 2795. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom