Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 335 voltak s őt magát, Volaterranus állítása szerént, az Ungharetus név alatt általánosan ismerték. Úgy látszik, nem készült papi pályára, mert ez időből származnak erősebb színezetű versei, melyekről maga megemlékezik : Nos in amore rudes Marcelli lusimus ignes Quo modo vulgari luserat illa lyra. Mi a szerelembe Marcellus durva tűzzel játszottunk s a lant is hasonlóan csak pórias hangokat zengett. Költeményeinek e részét műveinek kiadói nagyrészt kihagyták, csak egy-egy kiadásban található néhány ily költemény. Ezek egy kis pornográfián kívül az erkölcstelenségig nem sülyednek. Egykor szó volt, hogy Klimó pécsi püspök Janusnak összes műveit kiadja. Kollár erre vonatkozólag Rollernek azt mondja, hogy Janus költeményei között oly taka- ratlanok is vannak (lasciva poemata), melyek semmikép napvilágot nem láthatnak. *) Irodalmi működésének zöme azonban püspöksége idejére esik, csak az kár, hogy e művei igen szórványosan jelentek meg. Egy nagy része e műveknek Corvin Mátyás könyvtárának maradékaival a bécsi császári irattárba került, hóimét Sambucus és a többi kiadói merítettek. Saját kortársai s ezek közvetlen utódai, nagy szorgalommal gyűjtötték össze és Írták le ez irodalmi gyöngyöket. 149(1. junius 18-án Péter kalocsai érsek levelet irt Kesztölcsi Mihály esztergomi olvasókanonoknak, kérvén a hallomása szerént Janus Pannonius nála lévő epigrammáit, hogy neki leírás végett megküldené, vagy költségén leíratná, mert bár ő Mátyás király parancsára összegyűjtötte Janus műveit, de a pergamenre irt könyv az idők mostoliasága miatt elveszett, pedig a legégetőbb vágygyal óhajtja e jeles és elmésségében Martialist fölülmúló férfiú emlékét megőrizni.2) A költészeten kívül eg5Téb tudományokkal is foglalkozott Janus. Fönmaradt egy levele, melyet Garulónak irt Ragusába, köszönetét fejezvén ki a küldött csillagászati könyvben foglalt tanúságokért, melyek Pto- lomeus rendszerét teljes világításba helyezik, kérte egyúttal őt, küldené meg neki a szükséges csillagászati eszközöket, melyek Magyarországban még nem kaphatók.3) Ebből látható, hogy Janus volt Magyarországon az elsők egyike, kik a csillagászattal foglalkoztak. Most pedig térjünk vissza történeti fonalunkhoz. 1448-ból találunk egy levelet, melyet Hunyady János mint Magyar- ország kormányzója irt Baranyavármegyéhez,4) az okirat azonban kormányzati ügyet foglalván magában, nem bir reánk különös érdekkel. 1450-ben Baranya főispánjai Ujlaky Miklós és Kórógyi János, kik, úgy látszik, egész 1455-ig viselték e tisztséget, mert 1452-ben, 1453-ban és 1455-ben még mindig mint főispánokat találjuk őket.5) 1455-ben mint alispán szerepel István fia, János de Kisasszony falva.0) 1455-ben az alispán Matyus de Chap, ki a nagyfalusi gyűlésből Herendi i) i) Koller IV. 24. — 2) Koller IV. 495. — ») Koller IV. 193. — “) Révay diversa II. 25. 1451. — »I DI. 13398. Révay. Gyulai IX. 0. 917. — «) Zély fás. 213. 2G45.
