Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

328 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 1440-ben Lchoczky Garay Dezsőt említi baranyai főispánul, 1442- ben pedig Garay Lászlót, mint nádort és macsói bánt említi meg, ') való­színűleg tehát a főispán is ő volt. 1443-ban Héderváry Imre, 1444-ben Garay László jelentkeznek fő­ispánokul. 1439-ben halt meg Albert, király s az ország nagyjai a király-válasz­tást illetőleg pártokra szakadtak; némelyek annak fiát, az utószülött íjász­lót, mások Ulászlót óhajtották a trónra emelni. A minket közelebbről érdeklő előkelőségekből Garay Lászlót, Kórógyi Filpes Jánost, Thamásy Henrik vajda fiát, Ujlaky Miklós macsói bánt Erzsébet pártján látjuk ; később Ujlaky átpártolt Ulászlóhoz. Garay László pártállása mintegy természetesnek látszik, mert az utószülött László királynak édes anyja, Erzsébet, unokatestvére volt, kit azonban a gőgős Czilleyekkel való ro­konsága tett leginkább népszerűtlenné az országban. Nem részletezzük itt az országos történetet, de tény az, hogy Garay László az alvidék font- nevezett uraival szövetkezve, haddal indult Buda felé, valószínűleg oly tervvel, hogy Buda alatt Széchy Tamás hadaival találkozzék ; azonban Ulászló gyorsabban gondolkozott s hogy a két sereg ne egyesülhessen, Hunyady Jánost a Szörényi hadakkal és a Duna mentén Ujlaky Miklóst egy lengyel dandárral Garay László elé küldötte. Hol találkozott a két ellenfél, azt egészen tüzetesen nem lehet meg­állapítani. Horváth Mihály2) és Baróti Szabó ') azt állítják, hogy Szeg- zárdnál, vagyis Szegzárd alatt folyt le a csata. Történeti forrásaink, melyeket e részben bírunk, nem igen látszanak ez előadással megegyezni ; ugyanis csak egyedül Bonfin az, ki azt mondja, hogy Hunyady hadai Szegzárd és Báta között vertek tábort s a csata a Dunától mintegy öt ezer lépésre volt,4) de a leírásból látható, hogy Bonfin a helyet nem ismerte, mert Szegzárdról azt állítja, hogy az Báta alatt fekszik, melyet Bonfin idejében Széknek hívtak. Ide érvén Hunyady a monostor alá, úgy mond, egy napig itt nyugodott; a leírás szövegéből azonban nem vehető ki tisztán, hogy melyik monostort, a szegzárdit, szé­kit (czikádori), vagy a hátait értette-e ? Ha azonban figyelembe veszszük, hogy Szegzárd helyrajzi fekvésére nézve Bonfin tévedésben volt, úgy azt akarta érteni, hogy az ott Széknek nevezett helyen lévő monostor alá szállott Hunyady. A dolog megvilágítására szolgálhat az, hogy a Szék­nek nevezett hely nem más, mint a mai Báttaszék, hol a czisztercziták monostora állott, melyet Ozikádornak hívtak s ettől mintegy 8 kim. távol­ságra fekszik Báta, hol szintén monostor állott. Ez utóbbi a benczéseké volt. E bátai apátságot zavarta össze Bonfin, a szintén benczés szegzárdi apátsággal s a Báta nevet Báttaszékkel. Douglass leírásában azt mondja, hogy a csata Bátánál volt, mely közel van a magyarul Széknek nevezett helyhez. Turóczy pedig azt Írja, hogy Hunyady a czikádori monostorhoz i) i) Stemm. 113, 114. — 2) II. 545. — 3) M. N. története II. 174. — 4) Bonfin dec. III. L. 4. 425.

Next

/
Oldalképek
Tartalom