Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
324 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL chon de More és Mihály de Cyly tartottak Nagyfalúban gyűlést, a mikor is Maróthy Jánost az alispánok uruknak mondják. Szolgabirák oz időben Abolnai Zsigmond, Aholimi András és Tapazdi János (Tapazd, község Vókány mellett).1) 1428. augusztus 13-án a macsói bán már Lévai Cseh Péter lett, kiről az okiratok mint Baranya főispánjáról is megemlékeznek ;2) ez évben szeptember 27-én tartottak gyűlést Nagyfalúban, melynek legérdekesebb tárgya Kórógyi István fiai, Filpes és István s másrészről Maróthy János közötti per volt Karancs tartozékai iránt, főkép ennek erdő- és szőllőrészleteit illetőleg. Az alispán neve Micske de Cliel, szolgabirák Villányi Simon, Szenszádi (Sen Saad) Dénes, Vátyi Péter és Bogádi János; a kihallgatott számtalan tanú a Kórógyiixk részére döntötte el az ügyet. 1429-ben már két macsói bán van s így Baranyának is két főispánja : Lévai Cheh Péter és Ujlaky István, kik a Nagyfalúban tartott gyűlésen mindketten részt vesznek.3) Az ez évi közgyűléseket a király különös parancsára ejtették meg (ex speciali regio edicto); az október 3-án a közgyűlésből kiadott okiratok azt mondják, hogy az a közgyűlésnek 3tí-ik napja, melyen a főispánok végig ott voltak s a köztörvényhatóság rengeteg munkát végezett.4) A mi ez időben a népség sajátságos erkölcsi fölfogását illeti s indokolni képes a pécsi püspökség területén ez időben tartott ama nevezetes inquisitio okait, melyet elmondandók vagyunk, azt legjobban megmagyarázza a minoritáknak 1421. november 18-án tartott közgyűléséből a pápához fölterjesztett kérelem,5) melyben ezek az inquisitio kiküldését a magyar határszéleken dúló törökök miatt kérik teljesítetni, kik Somogyot, Zalát és Baranyát pusztítják áldásaikkal. A minoriták tehát a török dúlás- ban Isten büntetését látták, melynek oka az elharapódzó tévhit. Maguk ugyanis úgy látván, hogy a schismaticus tanok nagyon terjednek, Sebe- nicoi Baptistet küldték ki, de a török a határokon két év alatt 28 szerzetest megölt és két kolostort földúlt, tehát azért kértek főinquisitorokat küldetni. A törökdúlás ily erkölcsi meggátlásának indokára vezethető vissza az is, hogy Henrik püspök s vele együtt, a pécsi káptalan 1428. márczius 30-án kelt pápai bulla értelmében közel a székesegyházhoz (prope dictam Ecclesiam Quinqueecclesiensem) egy templomot építettek szent Mór és társai tiszteletére s ezt aként dotálták, hogy abban egy theologia baccalaureus nyerhessen állomást, ki az akkor már föltűnni kezdő eretnekség s az általános erkölcsi siilyedés' ellen küzdhessen kiáltó szavával, mely egyszersmind kanonia állást is képezett. A kegyelet ilyképeni ostentatioja mellett erkölcsi hanyatlás volt észlelhető különösen a papság körében s azonkívül a hussziták nézetei is nagyon kezdtek terjedni. Végül a pápa határozott s az eretnekség kiirtására marchiai Jakabot, a boszniai minoriták vicariusát küldötte (kit később a boldogok „beati“ 1) Zichy Vili. 340., 348. — 2) Dl. 12001. — 3) Fejér X. 7. 182. — «) Zichy Vili. 400., 401., 431. - 5) Tört. Tár 1895. 2S4.
