Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG 321 látszik tehát, hogy ekkor a németes hangzású Hahnt elhagyták s a pre- clicatum után nevezték a családot s ezért Alben, majd Medvei névvel szerepelnek. Rokonságban állanak a Blagaiakkal is. Blagai Antal neje a püspökök nővére, Magdolna s ennek leányai öröklik a püspök gyűrűit. Látható a végrendeletből, hogy János püspöknek nagy gazdagsága volt, melyből egy részt a pécsi egyház örökölt díszítmények bevásárlására. — Zsigmond királyt több rendű adósság terhelte nála, ezeket nagyrészt elengedte, visszaadni rendelvén a neki elzálogosított birtokokat, az el nem engedett követeléseket pedig templomok építésére rendelte fordíttatni. A pécsi prebendáriusoknak is hagyott 26 irtot s a gyász ünnepélyre, mely egy hónapig szokott tartani, 50Ü Irtot. A végrendelet 1433. évi márczius 14-én készült. János püspök, mint ismeretes, Zsigmond király főcancellárja volt s ugyan Pécsről került a királynak vicecancellárja is. Usk János akkori pécsi prépost volt az; e minőségében találunk róla feljegyzést. Usk Jánosról olvassuk 1402-ből, hogy Zsigmond cancelláriusa, budai plébános, kinek Bonifácz pápa egyúttal a pozsonyi prépostságot adja. x) Miben állt a caneellár és vicecancellár tevékenysége, tüzetesen nem állapítható meg, de bizonyos, hogy az 1414-ben megtartott constanci egyházi zsinaton, hol maga a püspök nem volt, Usk nevezetes szerepet játszott mint Zsigmond királynak egyházi ügyekben való képviselője s a constanci zsinat történeti megírásában Usk lépten-nyomon előfordul és vicecancel- lárnak nevezik őt. E zsinaton még két baranyai vett részt, u. m. Garay nádor s a trinitási apát. János püspök idejére esik az 1416-iki, a már föntjelzett országna- gyok gyűlése Pécsett, igazoltatván ezzel az, hogy Pécs továbbra is kedves maradt Zsigmond előtt. Míg azonban az országos ügyeknek itt a sors nagy szerepet oszt, addig a megyei életről vajmi keveset jegyzett föl a történet. Maga a l'őispáni hivatal akkor igen korlátolt körben mozgott, a peres ügyekben való intézkedés és Ítélkezés, a megyegyüléseken való elnöklés, ez volt ama kör, melyen belül a főispán teendője folyt, mi annak szép jövedelmet adott. A közigazgatás legnagyobb része a földesúri jogok gyakorlata mellett az uraságok kezeiben volt s a főispán maga ritkán lépett sorompóba. A közgyűléseken, melyeket úgyszólván állandóan Nagyfalúban tartottak az egész korszakon át, a főispán csak ritkán és sokszor évekig se jelent meg személyesen, hanem az ügyek vezetését az alispánra bízta. A főispánok inkább a méltóság tekintélyének föntartására, mint hivatalos ügyködésre szolgálván, ama kor rendszerént egyik-másik kitűnő államférfiút adta a megyének, ki azután nemcsak egy, hanem több megyében is viselte a l'őispáni tisztet. Baranyában már az előző században is többnyire a macsói bánok viselték a főispánságot, kik azután Bács-, Valkó- s Bodrogmegye főispánjai *) Mon. Vat. I. IV. 4ő3. 21
