Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. 297 Bálint püspökségének idejére esik, hogy XI. Gergely pápa megerősíti a pécsi káptalannak mindama kiváltságait, melyeket az előbbi pápától nyertek ; ez okmány 1376-ból származik. ') E kiváltságok valószínűleg egyházi dolgokra vonatkoztak. 1382-ben Baranyavármegye főispánja Pál do Lizkó.2) Ez, mint egyéb okiratokból tudjuk, Baranyában, Ernőn községben volt földesúr. Ugyan az ő főispánsága idejében balt meg Lajos király 1382. szeptember 10-én. Valószínű, hogy Bálint pécsi püspök közvetlen Lajos király halála előtt lön S. Sabina cardinálisa. A történetírók ugyanis e kitüntetésről közelebbi időmeghatározás nélkül úgy emlékeznek meg, hogy e czímmel Bálint püspököt csak Lajos király iránti tekintetből ruházta föl a pápa s úgy látszik, hogy Lajos király halálakor az még nem volt köztudomású, mert a két királynő, Erzsébet és Mária (Lajos neje és leánya) leveleket küldvén szét az ország minden nagyjainak, ezek közt Bálintot egyszerűen pécsi püspöknek nevezik. S. Sabina egy monostor az aventini hegy lejtőjén, mely a dominikánusoké volt s hol maga szent Dominikus is egy ideig lakott. E helyen a templomba Bálint saját czímét is föltétette, mely 1601-ben még látható volt.;’) Az akkori idők szokása szerént a püspök vörös kardinális kalapot viselt s nem nevezte magát többé pécsi püspöknek, hanem a pécsi püspökség adminisztrátorának. 4) A két királynő uralmának kezdetén csakhamar lázadás tört ki. A királynők, hogy a jádrai első mozgalmakat lecsillapítsák, Garay tanácsára, személyes megjelenésükkel, maguk mentek Jádrába. Bálint már akkor szorosan a királynők mellett tartott, maga kísérte őket Jádrába és sikerült is az első mozgalmat lecsillapítaniuk. A következő évben nyíltan tört ki a lázadás, melynek élén Pál zágrábi püspök és Horváthy János macsói bán és Simontornyay István állottak. A zágrábi püspök s a bán testvérek voltak, de valószínűleg testvér volt Simontornyay István is, mindannyian Szalisznay János orániai perjel gyermekei, kinek atyja, a történetírók szerént, törvenytelen ha Lajos gravinai herczegnek, Kis Károly atyjának; ezek tehát természetszerűleg Kis Károlyt pártolták, ki, miután az országba jött, csalárd barátsággal kerítette magához a hatalmat, melynek Bálint püspök se szegülhetett ugyan ellen, de szövetkezve az anyakirálynővel, Kis Károlyt hamar eltették az útból. A Chronicon Estense5) azt írja, hogy 1386. február 7-én Károlyt, Apulia és Magyarország királyát, árulással halálosan megsebesítette egy Balassa nevű magyar, a magyar királynők termeiben. A rendelkező királynők előtt, Miklós comes nádor, a pécsi püspök, György úr, Aimerions és más árulók jelenlétében, a következő napon megparancsolták, hogy a királyt Micagra (Visegrád) várába bebörtönözzék, hol február 24-én méreggel megetetvén, meghalt. Garay Miklós és a pécsi püspök jó barátságát bizonyítja az, hogy P Kejér IX. 5. UK !. 2} l’esty Századok 187U. 48;l. 3) Ciacconius 77(1. — *) Koller Ili. 152. — 5) Scriptores Ital. XV. col. 512.
