Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY LÁZADÁSIG. 295 vén ki neki a városban. Ez második kolostoruk volt Magyarországon. XI. Gergely pápa ez adományt megerősítette s a karmeliuffcat templom- és házépítésre s temető használatára följogosította. ') 1373-ban XI. Gergely Jánost de Znoyma, ki pápai subcollector volt (tehát ez időben is volt pápai adó) s egyúttal Vilmos püspök titkára, kinevezte pécsi kanonoknak, i) 2; mi valószínűleg az okból történt, mert Vilmos püspök ekkor már öreg ember lévén, a pápához folyamodott, hogy neki coadjutort adjon.3) A fő pápai tizedszedő ekkor Petin Stefani volt, kinek jelentése szerént a pécsi püspök 909 frt 12 dénárt, papsága pedig 656 Irt 16 dénárt fizetett. Az akkori forint a mai forintnak háromszoros értékét közelíti meg. A püspök gyűrűjét e fölirással: „EPI. ANNVLVS’ WILHELMI“ a XVIII. század vége felé a székesegyház körüli ásatások alkalmával találták meg, ama helyen, hol egykor az aranyos Mária temploma állott. Mlmos püspök idejéből olvassuk 1380- ból, hogy a pécsi várnagyot Mihály mesternek hívták, kinek iönhatósága alatt a püspök mohácsi officialisa, Clni- tou (Csató) János,4) miből következtethető, hogy a pécsi várnagy e birtok használásával kapta díjazását. Ez ugyan nem soká volt e szolgálatban, mert utána már 1391-ből olvassuk, hogy a pécsi vár castellanusa György de Ugal. A püspök ennek díjazásáról akként gondoskodott, hogy Kölked községet adta neki.B) Vilmos püspök idejében a mar- cliiai főesperest,ki Pécsett lakott, Györgynek hívták, kit Vilmos püspök azzal bízott meg, hogy kerületében tizedeit kezelje ; ez azonban időközben elhalván, a püspöknek tetemesen adósa maradt ; Zsigmond király ekkor meghagyta, hogy Tőttős László az általa lefoglalt ingóságokat a püspöknek adja át. °) Vilmos püspök, mint láttuk, nevezetes szerepet játszott saját korában és körében, még nevezetesebb azonban ennek utóda, Bólint, ki püspökké neveztetvén, már 1374-ben a pápa javára 3400 frt kinevezési illeték megfizetésére kötelezte magát, mi igen tetemes összeget képvisel s a püspök nagy jövedelméről tesz tanúságot. Minők lehettek az akkori erkölcsi viszonyok, igazolja ezt XI. Gergelynek a püspök részére adott kiváltság-levele, mely szerént megengedi, hogy fölmentvényt adjon „de defectu natalium“ az általa fölmentendő s másként alkalmas egyének részére, kivévén mégis, ha azok valamely i) Koller 111. lai. — 2) Koller HI. 135. — Koller 111. 137. — b Zcihy IV. 152. — b Zichy IV. 452. — °) Zichy IV. 350, NAGY LAJOS a Túróczy-krónika augsburgi kiadásából.
