Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁ1HYLÁZADÁSIG. 28T melyben Lajos király megerősítette s átírta II. Endre aranybulláját,x) melyet a törvény záradékában is befoglalva találunk. 1353-ban ismét vannak nyomai, minő jövedelmet húzott a pápai kincstár a pécsi egyházmegyéből és pedig egy üres kanonia jövedelme után kapott 30 Irtot, a szent János káptalan prépostsága után kapott Zanon Jánostól 29 Irtot, Wiley mow László mestertől, ennek prebendája után 10 Irtot, Bon Jánostól de Campello 16 irtot. Egy kanonia után, mely a boszniai püspöki székre való kinevezés folytán még betöltetlen volt, 30 Irtot. Az üres eszéki főesperesség után, János lectortól 31 Irtot, [taron Miklós mester halálával üres canonia után (kit Grek János helyettesített) 28 irtot, az üresedésben volt szent János prépostsága után 69 Irtok Egy másik után 28 irtot, egy kanonok a pálosok szerzetébe lépett, Wid- wikelmus László mester helyettesítő fizetett 22 irtot. Miklós püspök con- secrálása után üresedésbe jött kanoniától 30 irtot, Guberti Biterien kanonok halála után, Ossiogh István Balázs helyettes fizetett 18 frtot. Miklós János önként lemondván a kánonjáról, ez üres hely után 20 frtot szedtek be.2) Mint látható, ez adóztatás két évre szól, melyben elég üresedés volt s egyúttal egy kinevezés a boszniai püspöki székre. 1357-ben olvassuk Miklós püspökről, hogy ennek Poroszló nevű birtoka, úgy Leustakh fiai, László és Péternek, Leweo (Lövő) nevű birtoka között a határjárást, Széchy Miklós országbíró meghagyása folytán, az egri káptalan teljesítette.3) Miklós püspök ez időben már öregember volt s a következőkből kitűnik, hogy csak 1360-ig élt; ugyanis Fejér közleménye szerént (IX. 7. 227.) a püspök testvére, Henehkó mester és Simon de Nezmiel pörben állanak a neszmélyi révjog miatt Comes Lahus pozsonyi bíróval, mely pörben, az okmány szerónt, a pécsi püspököt idézték meg 1360-ban, de ez meghalván, jelzett örököseit újra megidézték A mi ez idő főispánjait illeti, ezekről vajmi keveset tudunk. 1358- ban Miklós nevű macsói bán volt, ki amaz okmányban, melyben a Baza vizén túl fekvő Csuturtukhely, Purbissagfalva és Hursinafalva nevű helyek fölött mond Ítéletet, mely okmányt Horváth István a Kisfaludy Sándor- féle levéltárból közölte4) s mely Szerém-, Valkó-, Bács-, Bodrog- és Baranyavármegye főispánját említi. E Miklós már 1335-ben macsói bán volt5) és 1338-ban a Zichy-féle oklevéltárban is előfordul6) és 1339-ben is mint ilyen szerepel,7) mely egyenesen baranyai főispánnak nevezi és az Osl-családból származónak mondja. Az okiratok kiállításánál eltérvén ama merev formától, mely a királyi oklevelek záradékában a főispáni tisztségeket legalább részben megjelölte a zászlós uraktól, valamint a káptalanok kiadványaiban is mellőztetvén a káptalani tagok névsora, ezzel az utókort számos érdekes adattól fosztották meg. Lehoczky Stemmatogra- phiájában 1345-től egész 1440-ig egyetlen főispán nevét se közölte. Hatos a „Századokéban ez évtől egész 1399-ig egy főispánnak a nevét sem adja. i) i) Fejér IX. 2. 37. — 2) Fejér IX. 2. 249. — 3) Koller III. 65. - *) Tud. Gyűjt. 1833. X. 64. — 5) Fejér VIII. 4. 60. — «) Zichy 1. 525. — i) Hazai II. 111.
