Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. 281 Vera nevű helységgel azonosították, az aszuágyi főesperesség határait a compact területből északkeleti sarkán kinyúló hosszú földnyelvvel tették idomtalanná. Már dr. Csánky ') Verőfényt Habjanoveze vidékére helyezi; mi később itt is beigazolást nyer, mert Verőfény a mai Prisumcani-puszta helyén feküdt, mely név a Verő fény hű fordítása. így Koller véleménye teljesen elesvén, az aszuágyi főesperesség egy kikerekített egészet képez, melyről elmondhatjuk, hogy tán kevés kivétellel, e főesperesség községei Baranya- megyéhez tartoztak. E névsorban találunk városokat, melyek már akkor nevezetes szerepet játszottak. Verőfény maga nevezetes hely és város volt; ott van Szombathely vár és város, ott Szeglak, szintén vár és város és ott van Valpó, mindmegannyi baranyai helység a XIV. században. Nincs említés a tizedjegyzékben Kas nevű helyről, mely a későbbi okiratokban Kosvár név alatt fordul elő (a mai Koska), melyről tudjuk, hogy azt a Kórógyiak már a tatárdúlás után megkapták, kik ezzel a baranyai nemesek sorába léptek. Ok bírták az okiratok szerént Csapát is (a mai Osepin). Nevezetesebb tartozéka Kosvárnak Pázmán falva volt, melyet a pápai tizedjegy- zék Posman, Porsati nevekkel jelöl,2) melynek neve a Harkanovcze melletti Posnavcze dűlőben ma is él s mely Kosvár urainak temetkezési helyéül szolgált, ép úgy, mint a Siklósiaknak Trinitás. Hazai okirataink e várak nagy kiterjedésű és sok falúból álló tartozékairól emlékeznek meg; az aszuágyi esperesség e leírásában e tartozékokról igen keveset olvasunk, jeléül annak, hogy e kisebb falvakban plébániák nem voltak s hogy ama falvak, melyekben plébániák is állottak, nem tartoztak átlag eme nagyobb uradalmakhoz, hanem kisebb nemesség birtokaiként szerepeltek. Valószínűnek látszik ezekből, hogy Baranyavármegye ez időben csakis Valpó alatt az aszuágyi íőesperességre terjeszkedett ki, a Karasicza-folyóba ömlő Vucsicza (hajdan Ulesicza) patak jobb partján terült el, míg Aszuágy, mint uradalom, a Vucsicza bal partján teküdvén, közigazgatásilag e földrész már nem tartozott Baranyához. Maga Aszuágy, dr. Csánky Dezső előadása szerént, a) Miholácz és Sveti Gyurai vidékén keresendő, mert az általa hivatkozott okmányok Aszuágy tartozékait is fölsorolják. Aszuágy mindig Szent-György (Sveti Gyurai) szomszédságában áll.4) E kívül csak egy 1228-ból származó okmány jelöli meg Aszuágy helyét,5) azt mondván róla, hogy az a Dráva közvetlen szomszédságában fekszik. A rácz népség e vidéket még a mohácsi vész előtt elárasztván, Aszuágynak neve elhalványul. 1558-ban a szigetvári számadások Szent-Mihály (Miholcze) tartozékai közt, Csakovácz község mellett, megemlítik Osvany és Alsó-Asvany nevű községeket. Ezekben Aszuágyra ismerünk. Smiciklás többször idézett művében (102. és 103. lap) az 1702-iki összeírás Miholcza határáúl délre Moroszlovszky i) i) Magyar tört. földr. II. 467. — 2) Ortvaynál 33-ik sz. a. 3) Akadom, széki. 90. lap. — *) Dl. 18482. — 6) Dl. 145.
