Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. 270 A székesegyházi t'őesperességben Koller 113 plébániát, ellenben Ort- vay 106 plébániát sorol föl. E különbség főkép onnét származik, mert Koller az igen rosszul írott helynevek többjét különböztette meg, minők például Zoók, Tarosa és Keszii, melyek kétszer és háromszor is előjönnek. Azonban még így sem oly nagy a plébániával bíró községek száma, mert voltak egyes községek, a melyekben két plébános is volt, minők Németi, Szent-Gál ; ellenben határozottan két Árpád fordul elő a mai egy helyett, összevetve tehát az egészet, e főesperességben összesen 104 községben volt római katholikus plébánia. Föltűnő e jegyzékben az, hogy kicsiny és egymáshoz közel fekvő helyeken, mint pld, Oríu, Bános, Kováczena, valamint olyan helyeken is voltak plébániák, hol a falú már fekvésénél fogva se lehetett nagy, mint a minő például a ma már nem létező Érsek (Erszeg) község, miből látható, hogy az egyes plébániák tetemesen kisebbek voltak és tekintve, hogy az okiratos adatok az elősorolt plébániákon túl is számos községet neveznek meg, úgy látható az is, hogy a népesedés igen sűrű volt. A székesegyházi főesperesség nyugatra egész Zsibót és Almamellék vidékéig, a déli részen Sztáréig terjedt ki, melyek még plébániák voltak. ' Innen befelé Ibafa, Csebény, Bakócza vidékén alig találunk plébániát, miért is a fölismerhetetlenségig elferdített Boci, Bapermars, Amac stb. neveket e vidékre kell elhelyeznünk. Összevetve ezeket, a székesegyházi főesperességhez tartozó római katholikus plébániák névjegyzékét, ama megjegyzéssel adjuk, hogy e nevek itt a jelenlegi névalakban sorolvák s csak a meg nem fejtett nevek jegyez- vék az eredeti alakban: Abaliget, Agtelek, Almamellék, Amak, Árpád, Baksa (Bacha), Babarczszőllős, Bakonya, Bános, Bicsérd, Boda (Boka), Bodony (Budun = Sudun), Bogdása, Boldogasszonyfa, Botyka, Csány, Cserkút, Csonka-Mindszent (Ostrimentried = Okor-Mindszent, Omnium Sanctorum juxta Okur), Czun, Dencsháza, Docinar, Enyeszd (Emisd, Patacs mellett), Érsek, Garé, Gerde, Görcsöny, Gyürüfű, Helesfa, Hörnyék, Keresztes, Keszii, Kémes (Cremas), Kisasszonyfa, Kisdér, Kiskozár, Kistelek, Kovaczena, Kökény, Körcsönye, Kőrös, Kővágó-Szőllős, Magyar- Mecske, Magyar-Ürög, Marócza, Málom, Megyer, Nagy-Peterd, Nagy- Váty, Németi, Olasz, Árpád, Orfű, Oszró, Ózd, Pellérd, Pécs, Posnay, Ramdzu, Rapermars, Rec . . ., Regenye, Rinex, Rugásd, Sámod, Sellye, Sumony, Szabás, Szakái, Szent-Dénes, Szent-Dómján, Szent-Egyed, Szent- Erzsébet (Nyugat-), Szent-Gál, Szent-Iván, Szent-Jakab és Szent-Jakab kápolna, Szent-János de N ieratis, Szent-Király, Szent-Lélek, Szent-Lőrincz, Szent-Marton (de monte = Hegy-szt.-Márton), Szent-Márton (kis Szent- Márton), Szent-Miklós, Szerdahely, Szilvás, Sztára, Tarcsa, Tésen, Topord (Tupurd capcud), Ugla, Uj-Mindszent (Kacamonzente == Bata-Mindszent), Vaiszló, Yuzló, Zand, Zók, Zsibót. Összesen tehát 94 község. A baranyamegyei főesperesség Baranya keleti részét, mely a Mecsek- liegyláncz alatt fekszik, ölelte föl, melyekből azonban Kozár és Árpád mégis a másik főesperességbe tartozott. Ellenben a Hegyháton Szék, Jánosi, Barátur és Pölöskét a baranyai főesperességhez számították. Le
