Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
277 A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. esett. Később Róbert megengedte a tized szedését, mely a pápa részére minden egyházi javadalomtól kivétel nélkül járt a második lyoni zsinat értelmében. Ezt az adószedést bár nem szívesen s csak ama föltétel alatt engedte meg Károly, hogy a befolyó összeg harmadrészét a hazai keresztények védelmére fordítsák. Maguk a püspökök se szerették e megadóztatást, Írtak is föl ellene a pápához, de ez czélra nem vezetett. A pápának eleinte két kiküldötte volt, Jacobus Berengarii és Reimun- dus de Bonofato. Ez utóbbi 1334-ben Esztergomban meghalt, kit a pápa Jacobus de Longres franezia pap személyével helyettesített. Se Berengarii, se Longres, kik Pécsett laktak, eljárásukról többszöri utasítás és intés után se számoltak be. Longres Jakab 1339-ben Pécsett meg is halt, a nélkül, hogy eljárásáról beszámolt volna, ennélfogva Gervasii Péter 1339-ben Pécsre jött, fölvenni az elhalt hagyatékát. A számadás végét, úgy látszik, 1340-ben csinálták meg a pápa színe előtt, hová Berengarii és Gervasii megidézést kaptak. Egyébként Gervasii hazánkat csak Károly betegsége s halála hírére hagyta el 1342-ben. E pápai adószedés összesen 14 évet vett igénybe, noha csak 6 évről szedtek be tizedet. E tized 1332—1336. évekre szólt a pécsi egyházmegyében ; legalább több évekről jegyzés nincs. Jelzett évekről jegyzéket vezettek, melyet Koller a vatikáni könyvtárban fölfedezvén, azt jeles művében a püspöki megyére vonatkozólag, közzé is tette. E jegyzék fölötte érdekes történeti okmányt képez, különösen egy monographiára nézve, miután az mindama falvak neveit magában foglalja, melyek a mondott időben plébániát képeztek. Nagy hibája azonban ez okmánynak,l) a helynevek rossz s értelmetlen visszaadása, hozzájárul még ehez, hogy a megadóztatás nem a helyszínén történt, hanem a javadalmazott évenként kétszer Pécsre jővén, a főesperességek szerént bizonyos meghatározott napon, magánál a pápai megbízottnál eszközölték a fizetéseket. Ennélfogva a községeknél csak annyiban mutatkozik bizonyos rend, mikor egy vidék együtt jön fizetni, vagy több fizetést egy pap hoz be. Innen van az, hogy az összeírás maga csekély tájékozást nyújt. A mű tökéletlensége okozta, hogy újabban ismét átkutatták ez adóíveket s némi változással s tán javítással, de most már az egész országra szólólag közölte azt a Monumenta Vaticana első kötete. Magában Pécsett, mint ez okiratból látjuk, negyven kanonok volt, kiknek jövedelmeit fölbecsülték s arra meg kellett esküdniök. Egyesek jövedelmét 10 márkára tették. A pápai adószedő összesen 37 márkát kapott, a subkántortól még 2 márkát. Két kanonica (Péter székesegyházi főesperesé és János de Esvage — Aszuágy) üresedésben volt.2) Fizettek azután e kanonokok birtokaik után is tizedet. Itt a következő neveket olvassuk : Michael de Vek, Petrus de Zay, Giebeck fia, János, P Cinkograiiát közöl róla mutatványkép a Monumenta Vaticana. 2) Koller II. 357.
