Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

258 A TATÁRDŰLÁSTÓL 1272-ben X. Gergely pápa Jób pécsi és Thimoteus zágrábi püspöknek hagyja meg, hogy vizsgálják meg, minő bűnökben leledzik Magyarország papsága és népe s annak orvoslására tegyenek indítványt még az egye­temes egyházi zsinat előtt,1) világos jeléül az erkölcsök akkori lazult- ságának. Vájjon az említett vádak igazak voltak-e s lehet-e azokat igazaknak mondani, mert tekintélyes férfiak emelték ; ezt igen bajos volna meg­mondani. A semper aliquid haeret elve szerént, ha voltak is esetleg hibák és tévedések, bizonynyal nem voltak oly erős színezetűek, minők­nek azt Jób ellenségei festették. Inkább lehet abban egy középkori „straik“ képére ismernünk, melyben a káptalan a püspök iránt való köte­les hódolata mellett nem akart a püspök szeszélyeinek és esetleg durva­ságainak hódolni, de mely lényegében nem sülyeszti le Jób püspököt a törpe utódok sorába. A följelentők állításainak szembetűnő igazsága mellett egy újabb vizsgálat elrendelése nem lett volna szükséges. Ez időtájban Móricz már másodízben volt Baranya főispánja, ki ekkor három évigi) 2) viselte tisztét. Az 1267-iki okmány szerént magister tavernicorum s részt vett amaz ítélet-hozatalban, melylyel a király sze­mélyesen intézi el Izsóp comes örököseinek Valkó-megyében lévő bir­tokai fölötti ügyét, miből azt lehetne következtetni, hogy neki a Dráván túl is voltak birtokai. 1269-ben a főispán a Csék-nemzetségből származó Péter comes fia, Domonkos volt. 3) Előfordul amaz okmányban, melylyel Béla király a Drusma-nemzetségből származó János eomest és István mestert, kik fiai az ő kardhordozójának, Valkómegyében lévő Guru nevű birtokkal meg­ajándékozza és az ő kedves hívét, Domonkos baranyai főispánt bízza meg, hogy e birtokba bevezesse őket. *) Ezek voltak a később híressé vált CVarar-család elsői. Származására nézve Domonkos valószínűleg nyitrai volt, mert a fehérvári káptalan bizo­nyítványa szerént5) nyitramegyei Barack nevű birtokát Fülöp esztergomi érseknek eladta 40 márkáért. A következő 1272-ik évről Pesty Frigyes azt mondja,6) hogy nagy dolognak kellett ott (Baranyában) történnie, mert egy év alatt három főis­pánt említenek. A főispánok egyike, kit az okmányok ez évre megje­lölnek : Sándor királyi fegyverhordó.7) Hatos többször idézett művében az Aba-nemzetségből származó főispánt bár kétségkívül ama Sándorral lát­szik azonosítani, ki atyjával, Demeterrel, IV. Bélától Baranyában Csatár nevű helyet nyerte (Csatárt, Vörösmart mellett). Ez azonban nem az a Sándor, ki az említett Demeternek, ki Bodrogvármegye főispánja és kir. dapifer és a kinek (Dl. 243.) három fia volt: Péter, Sándor és Demeter (Dl. 555.), hanem ez utóbbi Sándornak ismét Sándor nevű fia volt. (Dl. 1757.) i) Koller 11. 210. — 2) 12G6- (Fejér iV. 3. 326.), 1267- (Hazai VI. 149.) és 1268-ban (Fejér IV. 3. 456.) — 3) Lehoczky Stem. 1. 113 Fejér V. 1. 195. — P IJj. Magy. Muzeum 1855. 350. 51. — 5) Magyar Sión 1865. 58. — 6) Századok 1870. 483. — ■) Fejér V. I. 195.

Next

/
Oldalképek
Tartalom