Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
252 SZENT-ISTVÁNTÓL később látjuk, valószínűleg hozzátartoztak, Szalánta, Eszterág, Bellérd, Arányos. Szilvás közelében fekszik Ocsárd, e községben a XIII. század közepe táján, vagy második felében éltek Gergely bán s annak fiatalabb testvérei, illetve rokonai Pál bán és Péter, kiknek gyermekei, illetve rokonai később bizonyos perben szerepelnek. (Koller III. 112.) E perből kitűnik, hogy Ocsárd s annak vidéke, délre Yiszló, Vaskapú, valószínűleg Regenye és az elpusztult Izerő (ma Oszrő-dülő) a család birtokaihoz tartozott. Tudjuk, hogy egy századdal később László erdélyi vajda nővérét, ki Nekcsey Demeterhez ment férjhez, leány-negyedére kielégítendő, Lászlótól a föntnevezett Szalánta, Iszterág stb. falvakat kapta. Ha tehát áll, hogy ez erdélyi vajda a Kán nemzetségből származott,1) úgy e Szilvás-, esetleg Ocsárdból kiinduló családot a Kán-nemzetséghez tartozónak kell tekintenünk, melytől azonban teljesen elkülönítve élt. Nagyobb birtokos lehetett Bárány a vármegyében a XIII. századközepén a Dáróy-család,melyből Moys nádor származott; valószínűleg ez volt aMonos- toron lévő szerzet alapítója, mely 1217—27-ben Moys monostorának neveztetett2) s a nem messze fekvő Maiss község is tőle nyerte nevét. Első Moys unokája, illetve második Moys leánya : neje lett Henrik bán fiának, Henriknek, ki végrendeletében vejének hagyja Gordisát.3) Moysnak e falvak vidékén voltak birtokai s valószínű, hogy később Baranyában szerepet játszó szekcsői Herczeg-család baranyai birtokai Moys nádor után kerültek e család kezére, bár tudjuk, hogy ez időben Szekcső és Csele egy részét az alább említendő Nana comes szerzi meg. (Arp. XI. 265.) £-r/. első Moys nádor egyik leányát elvette a Kalán-nemzetségből származó Nana comes, kinek egész családja, úgy látszik, baranyai volt s a legvagyonosabb családokhoz tartozott. Atyját Pousának nevezték4) 1255-ben Hedvig fiai, Jakab és Lőrincz, Nana eomessel a pécsi káptalan előtt kötnek egyezséget,5) melyből látszik, hogy Nana comesnek egy Ka- therius nevű testvére is volt. Magának Nána comesnek gyermekei nem lévén, vagyonát a király beleegyezésével 1257-ben nejére örökítette. Ez Sámod községe volt 13 községgel.6) Sámod akkor tehát egy uradalom feje volt s elképzelhető, ha Nána comes ennyivel bírt, úgy testvérének ugyanily vagyonnal kellett bírnia. A Sámod közelében fekvő Vaiszló ez időben még nem tartozott Sámodhoz, melyet IV. Béla király a tatárdúlás után ajándékozott Obuszk Ambrus comesnek.7) 1259-ben fordulnak elő Kletus comes és fiai László, Fülöp és Gergely.8) kik, mint később látni fogjuk, az utóbb szereplő Maróth-családnak ez időben élő tagjait képezik, kik bár az akkori Baranyában kevés birtokkal bírtak, de akkori birtokaikból Nádasd a mai Baranyához tartozik. fi Pauler Magy. tört. Árp. II. 639. — fi Wenczel VI. 440. - fi Hazai VI. 258. — fi Fejér VI. 232. — Wenczel XI. 321. — fi Wenczel VII. 411. — fi Fejér IV. 2. 418. — 7) Árpkor. XI 331. — fi Fejér IV.) 2. 518.
