Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
LkLETSTATISZTIKA 191 utczakövezetről tesz említést, mely még az ő idejében is jő szolgálatot tett azoknak, kiket útjuk a szt. Ferenez kápolnája felé vezetett s azt hiszi, hogy római kövezet az is, melyre 1845-ben, másfél ölnyi mélységben, a főpiaez közelében akadtak. (223. 1.) A városi közkórháznak átél lenében lévő — Koller által rajzban is közölt — római téglákból épült hatalmas kapuívet (Koller i. m. XV. tábla, fig. 1., Haas i. m. 223. 1.) Gerecze Péter (Archaeologiai Értesítő. U. f. 1895. XV. k. 74. 1.) figyelmesen átvizsgálta s kimutatta, hogy az távolról se római építés, mint Haas véli, mert a rómaiak nem olyan habarcscsal rakták falaikat, hogy azt újjainkkal is szétmorzsolhassuk. 1841-ben új kanonokház építése alkalmával a munkások római fürdőre bukkantak, melynek hátsó részében, 9 lábnyira a föld alatt, két bécsi ölnyi hosszú és szintoly széles mozaik talajt találtak, mely égetett mészgyúrmából készült Q márvány- és tégla- koczkákból képezett keresztekkel vala kirakva és szőnyegalakot mutatott. Az egésznek rajza a püspöki könyvtárban látható, hol belőle jókora darabot ma is őriznek. Pajnády pinezéjében is találtak mozaik talajt. (Haas i. m. 226. 1.) A Haas által említett épületben 1873-ban Troli Ferenez, akkor éneklő-kanonok lakott, összeirási száma káptalan-ntcza 1 volt. (Acta nova Musei nat. Hung. 158. 1., 375. sz.) 1780-ban fedeztetett föl az őskeresztény cubiculum (sírkamra) a székesegyház ama tornya alatt, melyhez Szakmáry püspök épülete volt kapcsolva. (Haas i. m. 225. 1.) A buzapiacz egyik házában, pinczeásáskor, mészszivaggal boltozott, alkalmasint római pinezére bukkantak, melyet azonban már rég földdel temettek be. E földben sok római válú, bölcsös- és faltégla, valamint sok cserépedény-töredék között több egész, részint mázas, részint mázatlan cserépedényt találtak. (Archaeologiai közlemények, 8. köt. 62. 1.) Nemrég, mikor a pécsi nagyhid építtetett, régi római hid alapfalai füdöztettek föl. (Haas i. m. 117. 1.) A gázcsövek lerakásakor két helyen, úgymint Madarász gőzmalma és a „Korona“-vendéglő előtt, 4x/a lábnyi mélységben, régi országút nyomaira akadtak, melyeknek irányát meghatározni nem lehetett. Horváth Antal rómainak tartja. (Archaeologiai Értesítő. R. f. 1870. III. k. 189. 1.) V. ö. még föliratok és bélyeges téglák. Temetkezési maradványok. A székesegyház alatti, díszesen kifestett sírkamra (cubiculum), melyben erős embercsontokat találtak. (Irodalmát 1. Czobor Béla : A keresztény műarchaeologia eneyclopaediája, 1880. 141. 1. és Strzygovsky: Kunstgeschichtliche Charakterbilder ans Oesterreich-Ungarn. Wien, 1893. 56. 57.) E sírkamra mellett, római téglákból készült, 13 őskeresztény sírbolt is találtatott. Ezek egyikének rajzát közli Koller (i. m. XIV. tábla, 7. sz.) s a rajzon a csúcsos homlokkövek Krisztns-monogrammot viselnek. E sírban talált csontváz fejénél volt a Koller i. m. XIV. tábla, 8. sz. alatt
