Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
188 LLLETSTATISZTIKA. Gövcsönv. Horváth Antal 1870-ben e községbe rándulván, értesült arról, hogy az ottani szőllőkben római sírokra akadtak, a leletből azonban már egyetlen téglát se szerezhetett, miután több év előtt történt s belőlük az emlékezeten kívül mi se maradt. Arcliaeologiai Értesítő. R. í. 1870. III. le. 148. 1. Harsányról római maradványokat említ Szalágyi (i. m. Lib. IV. p. 291. 1.) Iíálé (Baranyavár körül) Haas szerént (i. m. 113. 1.) jelenleg is elég ' római épület romjairól nevezetes. Jenő. Bronz sodrony karperecz négy szál sodronyból csavarva. Közepén vastagabb s belül üreges ; végei felé fokozatosan vékonyul s tömörré válik; egyik vége kampót, másik hurkot alkot s mindkettő fölé karika van szorítva; más két karika szorul a vízszintes főtengely irányában is, a karperecz két oldalára. Körülbelül a közepén ketté tört. Átmérője 6'<>X 7'6 cm. Bronz karika, nyílt, sima, belső oldalán lapított, 2 mm. vastag sodronyból. Ketté tört. Átmérője mintegy 6 cm. Pölöskei Adám ajándéka, ki egy sírban lelte, állítólag egy nagyobb urna, egy nyílhegy és 7 drb római bronzérem (Hadrianus Constantius és Constantinus) társaságában. H. N. 42/1891. É. N. 44/1891. Keő (Aureus Mons). Fröhlich Róbert szerént temérdek római sír és tégla, valamint terjedelmes római falazatra akadtak e községnél. (Arcliaeo- logiai Értesítő. U. f. 1888. Vili. 215.) Egylángú agyagmécs (53. számú rajz), Juhász-féle gyűjtemény. Nyílt bronzkarika, mindkét végén állatfejjel. Átmérője 6'4 cm. Sárga mázas cserépkorsó, öble körül pontokkal s domború félholddal. Gózon Gyula ajándéka. R. N. 25/1869. Kis-Kőszeg (1. Batina). Kölked határához tartozó földeken, nem messze a Kis-Duna medrétől, Mohácstól egy, Baranyavártól négy óra járásnyira, nagy területen elszórva láthatók római romok, ugyanott a Klimó püspök, mint földes úr rendeletére foganatosított ásatások alkalmával érmeket és egyéb római régiségeket találtak. (Szalágyi i. m. Lib. IV. p. 279.), Katancsich (i. m. p. 64.), Haas (i. m. 114.) Pénzeket és sírokat találtak az új szőllőliegyen és vályús, meg szegélyes födél-téglákat. (Rómer jegyzetei XX. 100.) Arcliaeologiai közlemények (6. 172. 1.) A Juhász-féle gyűjteménybe Philippus Pater (244—249) érme jutott e helyről. Kővágó-Szőllős. Római sírkamrát találtak Pápa József, Kelenfy Mihály és József szántóföldjén s mintegy 100 öl hosszú alapfalazatot. A kamra eredetileg boltozva volt, padlatát emberi és állati alakokat ábrázoló színes mozaik födte, közepén kő sírláda állott, oldalfalai ki voltak festve. A sírláda köveit Pécsett adták el, födelét Horváth Antal vette meg s ez házfödél alakú, négy sarkán egy-egy akroteriummal. Hossza 7'3", szélessége 3' lO’/s", magassága 14", a kő vastagsága némely helyen 6" 9". (Századok 1868. 69. 1. Arcliaeologiai Értesítő. R. f. 1873. VII k. 60. 1. Arehaeologiai közlemények. 7. k. 189. 1.)
